Igazságügy: Magyarország rengeteg pénzt veszíthet, de az Orbán-kormány csak alig hajlandó érdemi lépésre

Nem kap új, érdemi jogköröket az OBT, a közhatalmi szervek viszont a jövőben nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz – derül ki az Orbán-kormány tervezetéből.

Nem verte nagydobra a kabinet, de szerda este nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság (EB) által elvárt, az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló „reformcsomagot”. A salátatörvény-tervezetet az igazságügyi tárca saját honlapján bocsátotta „társadalmi egyeztetésre”, az indítványt február 3-ig lehet véleményezni.

A javaslat ugyan az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viseli, de ez bizonyos értelemben megtévesztő. Hiszen megszavazása nem csak a tavaly év végén az EB által elfogadott magyar helyreállítási terv végrehajtásához szükséges 5,8 milliárd euró kifizetésének a feltétele (s az összességében 27 úgynevezett „szuperfeltétel” része), hanem az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolódó feltételek teljesítésén múlik a Magyarországnak 2021–27 között járó mintegy 22 milliárd eurós felzárkóztatási források folyósítása is.

Ehhez képest a most nyilvánosságra hozott, négy témakört felölelő javaslatcsomag több ponton is csak jelképes változásokat tartalmaz.

Az igazságügyi reform keretében az Orbán-kormány által vállalt négy témakör közül kettőnek a teljesítése maradéktalanul érvényesülni látszik a tervezetben. Az egyik szerint közhatalmi szervek (kormány, állami hatóságok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (AB). Az amúgy három éve hatályos szabály kivezetése azt jelenti, hogy az állami hatóságok a jövőben nem támadhatják meg az AB előtt a jogerős bírósági ítéleteket; így az sem fordulhat elő például, hogy a kormány („gyermekvédelmi”) népszavazási kérdését elmeszelő kúriai döntés után a kabinet kérjen jogorvoslatot az AB-től. Továbbá, a jövőben az AB tagjai nem kérhetnék rendes bírói kinevezésüket, ahogy ezt néhány éve a kormány lehetővé tette, ám a szabály a jelenlegi alkotmánybírókra – illetve közülük azokra, akik ezt már kérték, ami a 15 fős testületben 9 embert jelent – nem vonatkozik.

Egy másik témakör is teljesülni látszik: a kormány vállalta, hogy elhárítja az akadályokat az elől, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB). A törvényjavaslat szerint az ilyen, EUB-hez való fordulásról szóló bírósági végzések ellen „fellebbezésnek nincs helye”. (Korábban Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája egy ügyben előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett EUB-nél, ám Polt Péter legfőbb ügyész a Kúriához fordult jogorvoslattal, mondván: erre nem volt joga. A Kúria Poltnak adott igazat, s kimondta, Vasvári törvénysértést követett el. A jövőben ilyesmi nem fordulhat majd elő a tervezet szerint, egy bíró EUB-hez fordulási jogát semmi nem korlátozhatja majd.)

A törvénytervezet ugyan bővíti az Országos Bírói Tanács (OBT) hatásköreit: a bírói tanácsot jogi személyiséggel ruházza fel, amely önállóan dönt saját költségvetéséről, továbbá javaslatot tehet a bíróságokat érintő jogszabályok alkotására, módosítására és véleményezheti is azokat. Az OBT alaptörvényben meghatározott feladata a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bíró Hivatal (OBH) elnökének felügyelete. A tervezet növeli azokat a jogköröket, amelyek az OBT egyetértéséhez kötöttek; így az OBH (és a Kúria) elnöke a bírói kirendeléseket, és a bírói pályázatok elbírálását csak az OBT egyetértésével gyakorolhatja.

Nem kapott ugyanakkor korlátlan iratbetekintési jogokat a bírói tanács, pedig ebben az ügyben nem csak a korábbi OBH-elnökkel, Handó Tündével, hanem a jelenlegivel, Senyei Györggyel is szembekerültek. Handó általában is megtagadta az OBT-től, hogy betekinthessen az OBH dokumentumaiba. Senyei pedig néhány lényeges ügyben zárkózott el ez elől; például az OBT sem ismerhette meg, miről tárgyalt a jelenleg is előzetesben lévő Schadl György, a végrejatói kar elnöke Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével – az idevágó célvizsgálat eredményét Senyei ugyanis minősített adattá nyilvánította.

A kibővített egyetértési jogok mellett az OBT egyetlen érdemi, úgynevezett kötelező véleménynyilvánítási jogot kap, jóllehet az EB e téren várt érdemi változtatást a kormánytól. Ez a kötelező véleménynyilvánítási jog is szimbolikus, vagy inkább nevetséges. A tervezet szerint a jövőben is az Országgyűlés kétharmados többsége választja majd az OBH és a Kúria elnökét, de jelölési módjuk megváltozik. A posztokra személyi javaslatot tevő államfő jelentkezési felhívást tesz közzé, amely tartalmazza a tisztség betöltéséhez szükséges feltételeket. Az OBT pedig arról dönt kötelező határozattal, hogy a tisztségre jelentkező személy megfelelt-e a törvényi feltételeknek – ez a munka sokkal inkább egy adminisztrátor feladata lenne. Ráadásul, az OBT e döntése ellen a Fővárosi Törvényszéknél (FT) kifogást lehet benyújtani, s az FT végzése végleges. Az OBT ezen jogköre amúgy kiterjed az OBH és a Kúria elnökhelyetteseire is.

A tervezet megváltoztatja az OBT elnökének és elnökhelyettesének választási szabályait – az eddigi féléves megbízatások helyett az OBT tagjai 3 éves határozott időre választanak maguk közül elnököt (és helyettest). Az OBT a jövőben az AB-hez fordulhat, ha az OBH vagy a Kúria elnöke nem tesz eleget az OBT-vel szembeni, törvényben meghatározott kötelezettségének, de az OBH, illetve a Kúria elnöke is az AB-nél kereshet jogorvoslatot a bírói tanács döntéseivel szemben. Az AB személyi összetétele miatt ez a módosítás is előre garantálhatóan nem az OBT mozgásterét fogja növelni.

Megkérdeztük a módosításokról az OBT szóvivőjét, ám Vasvári Csaba nem tudott nyilatkozni a tervezetről, a bírói tanács január 31-i rendkívüli ülésen nyilvánít majd véleményt róla.