Bezárta szombaton Machu Picchu inka romvárost a perui kulturális minisztérium. A fővárosban, Limában továbbra is feszült volt a helyzet.
Szombaton egy tüntető belehalt sérüléseibe a rendőrök és a tüntetők között a dél-perui Ilavében pénteken kitört összetűzés után. „Az inka ösvények hálózata és a Machu Picchu-i citadella bezárását a társadalmi helyzet miatt és a látogatók biztonsága érdekében rendeltük el” –tudatta szombati közleményében a kulturális minisztérium. A vasúti közlekedés – az egyetlen mód a turisztikai látványosság eléréséhez a gyalogláson kívül – több napja szünetel, a pályát ugyanis tüntetők megrongálták, az üzemeltető szerint felszedték a síneket. A romváros lábánál, Aguas Calientesben legalább négyszáz turista rekedt, közöttük háromszáz külföldi. Decemberben a Machu Picchuban rekedt turistákat különvonattal menekítették ki, a rendvédelmi erők és vasutasok közreműködésével.
A gazdaság szempontjából létfontosságú idegenforgalom a perui GDP 3-4 százalékát teszi ki.
Több mint két évtizede nem harapózott el ilyen mértékben a politikai erőszak
A fővárosban, Limáűban pénteken tüntetők ezrei vonultak utcára Dina Boluarte elnök lemondásának a követelésével, a kivezényelt rohamrendőrök már második egymást követő napon könnygázzal oszlatták őket. A demonstrálók egyértelművé tették: folytatni fogják a megmozdulásokat, Szombaton továbbra is feszült volt a helyzet. A rendvédelmi erők páncélozott járművel törték be a limai San Marcos egyetem kapuját, hogy kiűzzék onnan a napok óta az épületben éjszakázó, vidékről érkezett tüntetőket. Mintegy kétszáz embert előállított a rendőrség.
A Limában tüntetők közül sokan távoli andoki régiókból érkeztek, ahol több tucatnyian haltak meg az ország nagy részét elborító zavargások közepette, amióta Pedro Castillót, Peru első vidéki, andoki származású vezetőjét megbuktatták és bebörtönözték, miután a múlt hónapban megpróbálta feloszlatni a kongresszust.
A közelmúltig a tüntetések főként Peru déli régiójában zajlottak, a zavargásokban összesen 55 ember halt meg és 700 megsebesült, főként a biztonsági erőkkel való összetűzések miatt. A tüntetők most Limát, ahol Peru 34 millió lakójának mintegy egyharmada él, szeretnék a tüntetések középpontjába állítani, amelyek akkor kezdődtek, amikor Boluartét, aki akkor alelnök volt, december 7-én beiktatták hivatalába Castillo helyére. Peruban több mint két évtizede nem harapózott el ilyen mértékben a politikai erőszak.
Zavargások törtek ki Peruban a volt elnök letartóztatása után, két ember meghaltPeruban őrizetbe vették Pedro Castillo elnököt, a dél-amerikai ország történetében először nő kapta az államfői tisztségetA rendőrök könnygázgránáttal próbálták feloszlatni a tömeget. Pénteken késő este Vicente Romero belügyminiszter dicsérte a rendőrség fellépését a tüntetések során, mondván, nagyon szakszerű volt.
A tüntetőket különösen az hozta lázba, hogy Boluarte csütörtök este tartott beszédében a tüntetőket erőszak szításával vádolta, és azt ígérte, hogy felelősségre vonja a tiltakozókat. Szólt arról is: támogatja azt a tervet, hogy az új választásokat 2024-ben, a tervezettnél két évvel korábban tartsák meg. A tüntetők ugyanakkor egyöntetűen azt mondják, hogy ez nem elég gyors, különösen az elmúlt hetek halálos áldozatainak számát figyelembe véve.
Az ország más részein is voltak tüntetések és összecsapások a rendfenntartó erőkkel. Arequipában, Peru második városában a rendőrség összecsapott a tüntetőkkel, akik megpróbálták megrohamozni a repülőteret. Szintén Peru déli részén a Glencore multinacionális vállalat úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja Antapaccay rézbányáját, miután tüntetők megtámadták a helyszínt.
A Castillóhoz hű, főként az ország szegényebb, falusias vidékén élő peruiak azonnali választásokat, Castillo egykori alelnöke, Boluarte lemondását, a volt elnök szabadon bocsátását, valamint az összecsapásokban életüket vesztők ügyének kivizsgálását követelik.