Kocsis Máté két héttel ezelőtt váratlanul bejelentette, hogy az Ausztriával és Svájccal közösen elnyert női kézilabda Európa-bajnokság rendezésétől kevesebb részt kíván vállalni az általa vezetett magyar szövetség, majd a sportnapilapos interjúban azt is közölte: amiért jött, azt teljesítette, ezért mostantól más típusú vezetőre van szüksége a kézilabdának, és nem indul a tavaszi tisztújító közgyűlésen, távozik az elnöki posztról. Az Eb-rendezéstől való (részleges, vagy teljes?) visszalépés okát a spórolásban jelölte meg, felismerése szerint „nem helyes, hogy Magyarország milliárdokat költ el a 2024-es Eb-re” miközben a magas energiaárak miatt számos egyesület nem tudja kigazdálkodni a rezsiköltségeket, így csarnokaikat, tornatermeiket be kell zárni. Mint mondta, a kettő nem fér meg egymás mellett, „az Eb ezekben az időkben luxuscikk”.
Ugyan Kocsis Máté nem írta körül pontosan, hogy mit jelent az a kitétel, miszerint „kevesebb részt vállal” a magyar fél, néhány órával később, Gulyás Gergely már konkrétabban fogalmazott, amikor azt mondta a kormányinfón: „Olyan jelentős költségei vannak a rendezésnek, hogy vélhetően Magyarország kiszáll a rendezésből.”
Az osztrák és svájci partnereket, valamint az Európai Kézilabda Szövetséget (EHF) egyaránt meglepte a bejelentés, ugyanis állításuk szerint ők is csak a sajtóból értesültek a magyar vezetés döntéséről. Azóta két hét telt el, a hétvégén ülésezik az EHF vezérkara. Mindhárom érintett fél írásban válaszolt a Népszava kérdéseire, amelyek azt firtatták: milyen megoldás körvonalazódik a magyarok kiszállása után az Eb-rendezés ügyében?
„Nagyon pozitív hangulatú, biztató egyeztetések zajlanak a svájci és a magyar szövetség részvételével a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság közös rendezésének megoldásáról – írta válaszában Bernd Rabenseifner, az osztrák szövetség (ÖHB) főtitkára. – Megvizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, a tervezettnél több mérkőzésre kerüljön sor Ausztriában. Ha ez bekövetkezik, akkor az lesz a következő lépés, hogy arról megegyezzünk, kinek kell állnia az ezzel kapcsolatban fölmerülő plusz költségeket. Erről azonban többet egyelőre nem tudok elárulni, mert még folyamatban vannak az egyeztetések. Mi a magunk részéről optimisták vagyunk, bízunk benne, hogy sikerül olyan megoldást találnunk, ami minden érintettnek megfelel.”
Thomas Schöneich, az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) kommunikációs igazgatója szerint a január 12-én a szervezet hivatalos honlapján megjelent közlemény óta nem történt érdemi változás a jövő évi kontinenstorna ügyében. Két héttel ezelőtt Schöneich nekünk azt válaszolta, hogy az EHF az internetes médiumokból tudta meg Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéséből, hogy Magyarország visszalép a rendezéstől. Azt is írta, hogy az EHF január 28-án tartja következő vezetőségi ülését, ahol foglalkoznak a női Eb körül kialakult helyzettel, ez szerepelt a kontinentális szövetség hivatalos közleményében is.
Raphael Bischof, a svájci szövetség szóvivője lapunknak azt írta, hogy folyamatosan egyeztet a három szövetség, azonban jelenleg nincs olyan információ, amit érdemes lenne megosztani a nyilvánossággal.
Mennyit spórolhat az ország?
Semmilyen hitelt érdemlő kalkulációt nem osztott meg a magyar szövetség arról, hogy a döntéssel mennyi pénzt tud megspórolni. Ennek híján a tavalyi év első felében Magyarországon rendezett világesemények árából indulhatunk ki. A tavaly januári férfi kézilabda Eb Kocsis Máté elnök 2019 nyarán elhangzott bejelentése alapján 10-15 milliárd forintba került; a birkózó Eb 1.9 milliárdot emésztett fel, míg a Giro d’Itália 7,8 milliárdot vett ki a költségvetésből. A vizes vb szintet lépett: a hivatalos bejelentés szerint 31,5 milliárd forintból rendezték meg. Ezek hangsúlyozottan csak és kizárólag rendezési költségek, az infrastrukturális fejlesztések ára nincs benne.
