Miközben tavaly ősszel még nem volt kérdés, hogy a konzervatív Új Demokrácia (ND) utcahosszal nyeri meg a néhány hónap múlva esedékes parlamenti választást a baloldali populista Sziriza előtt, Alekszisz Ciprasz pártja számára már az sem tűnik reménytelennek, hogy behozza a lemaradását. Mondhatni, a ND már látótávolságba került, hiszen egyes felmérések szerint hét százalékra csökkent a két párt közötti különbség a közvélemény-kutatások szerint. Bár ezt a hátrányt azért nem lesz könnyű ledolgozni, Kiriakosz Micotakisz ND-pártelnök és hivatalban lévő kormányfő szinte biztosan koalíciós partnerre lesz utalva a következő voksolás után.
A jelenlegi jobboldali kabinet tekintélyének felettébb sokat ártott a lehallgatási botrány, ráadásul rendre újabb csontvázak hullanak ki a szekrényből. Néhány napja a Független Adatvédelmi Hatóság megerősítette, hogy a görög hírszerző szolgálat (EYP) ügyészi engedéllyel hallgatott le legalább egy minisztert és a fegyveres erők öt tisztjét. Ez pedig arra utal, hogy előbb-utóbb egy sor más lehallgatási botrány is napvilágra kerül. A Dokumento című lap nemrégiben közzé is tette a görög vezérkari főnök lehallgatott telefonbeszélgetéseinek átiratát.
A kormány nem szívesen oszt meg információkat ezen ügyekkel kapcsolatban, leginkább előkelő idegenként viselkedik, mintha semmi köze sem lenne a lehallgatásokhoz. Ha bárki információkat kér a kabinettől ezen ügyekkel kapcsolatban, választ nem kap, nemzetbiztonsági okokra és folyamatban lévő bírósági eljárásokra hivatkozva.
Sőt, ahogy az ilyenkor lenni szokott, a kabinet a „legjobb védekezés a támadás” elvét követi. A lehallgatási ügyeket vizsgáló hatóság, az adatvédelmet felügyelő szerv, az ADAE vezetője, Hrisztos Rammosz került a kabinet célkeresztjébe, akit a kormányszóvivő azzal vádolt, hogy szoros kapcsolatot ápol a Sziriza elnökével, Alekszisz Csiprasszal, valamint a teljes baloldali ellenzékkel.
A botrány egyre inkább robbanásveszélyessé válik a kormány számára a közelgő parlamenti választás miatt. Micotakisz azonban arra számít, hogy a Szirizával szembeni hét százalék körüli előny kitart a parlamenti választásig, mert a társadalmat annyira nem befolyásolják a napvilágra került telefonbeszélgetések. Kétségtelen, több jel utal arra, hogy a polgárokat kevésbé érdekli a lehallgatási botrány tisztázása, mint a gazdasági fellendülés és a munkahelyteremtés. Már tavaly fény derült például arra, súlyosabb belpolitikai következmény nélkül, hogy az EYP lehallgatta az ellenzéki szociáldemokrata Paszok-Kinal vezetőjét, Nikosz Androulakiszt és Tanaszisz Kukakisz oknyomozó újságírót. Micotakisz elismerte, hogy ez a – ahogy fogalmazott – jogi lépés egy ügyész kérésére történt - de állítása szerint a tudta nélkül. Tagadta azt is, köze lenne ahhoz, hogy több személy mobiltelefonját Predator nevű kémszoftverrel figyelték meg. Az egész ügyre egyébként úgy derült fény, hogy a Kukakisz gazdasági újságíró, aki korábban a helyi bankszektor ügyeit kutatta, egy kormányzati forrástól megtudta: a görög titkosszolgálat megfigyelés alatt tartja. Később, 2022. március 28-án, a Torontói Egyetem "Citizen Lab" nevű laboratóriuma megerősítette, hogy telefonját megfertőzték az említett szoftverrel. Ezután Nikosz Andrulakisz pártvezető panaszt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, ugyanezen ok miatt. Augusztusban a görög titkosszolgálat vezetője, valamint a miniszterelnök egyik közeli tanácsadója és unokaöccse is lemondott a szocialista vezető megfigyelése miatt.
Azóta a médiában egy sor olyan politikus, üzletember és katonatiszt neve merült fel, akiket lehallgattak a helyi hatóságok. Az alkotmányjogászok már korábban megkondították a vészharangot. Olyan mennyiségű lehallgatást rendeltek el – hírek szerint csak 2021-ben 15 ezret (!) -, hogy az már a demokratikus intézményrendszert fenyegeti. Micotakisz azonban tagadja a tömeges megfigyeléseket, „tündérmesének” nevezve az erről szóló híreket.
A felzúdulás hatására a kormány új adatvédelmi törvényt fogadott el, nem mintha ez sokkal megfejthetőbbé tenné a lehallgatások rejtélyét. Az adatvédelmi hatóság kikérhet adatokat egy már véget ért lehallgatási ügyről, de erre csak ennek lezárulta után három évvel van lehetősége, és egy bizottság jóváhagyása is szükséges. Az adatvédelmi hatóság hatáskörei tehát meglehetően korlátozottak.
Bár a nagy botrány ellenére még mindig 34-35 százaléknyian voksolnának az Új Demokráciára, komoly fejtörést jelent Micotakisz számára, kivel szövetkezzen, ha pártja elvesztené az abszolút többséget.
Előzőleg nagy esély látszott arra, hogy a szocialisták elfogadnának egy ilyen felkérést, miután azonban kiderült, a párt vezetőjét, Andrulakiszt is lehallgatták, így egy ilyen frigyre vajmi kevés az esély. Elviekben Micotakisz nagykoalíciót hívhat életre a Szirizával, de nagyon nehéz elképzelni a miniszterelnök és Alekszisz Ciprasz zavartalan kormányzati együttműködését. Így nem kizárt, hogy Görögországra is hasonló sors vár, mit Bulgáriára, s permanens politikai válság alakul ki újabb és újabb előrehozott választásokkal.
Maga Ciprasz egyébként a napokban úgy fogalmazott, hogy egy olyan bűnszövetkezet hajtja végre a lehallgatásokat, amit a háttérből maga a miniszterelnök személyesen irányít. Egyúttal azzal vádolta Micotakiszt, hogy folyamatosan hazudott a lehallgatásokról. Hozzátette, az állami tisztviselők "üldözték" azokat az oknyomozó újságírókat, akik megpróbáltak utánajárni a botránynak, ráadásul Rammoszt megkísérelték arra kényszeríteni, hogy hallgasson el.
Kétségtelen tény, hogy amikor Micotakisz 2019-ben hatalomra került, egyik első intézkedése az volt, hogy fokozta az ellenőrzést a nemzeti hírszerző szolgálat felett. Ciprasz szerint az volt a kormányfő célja, hogy zsarolja politikai ellenfeleit.
