OBT: uniós jogot sért a kormány igazságügyi törvénytervezete

Jelenlegi formájában több ponton sem felel meg a magyar kormány nemrég nyilvánosságra hozott igazságügyi salátatörvény-tervezete az európai uniós elvárásoknak – derül ki az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményéből.

A tervezet szerint az OBT csak a törvényi feltételeknek való megfelelést vizsgálhatná a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és elnökhelyettesének pályázó személyek esetében, ami a bírói tanács szerint nem pótolja a pályázó személyének alkalmasságáról szóló kötelező véleményt. Épp ezért az OBT úgy véli, a törvénynek teljeskörűen biztosítania kellene a bírói tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően, s ezt a véleményt egyben kötelező erejűvé is kellene tenni megválasztásuk, illetve kinevezésük előfeltételeként.

Az OBT keddi, rendkívüli ülésen tárgyalta az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő tervezetet, amelyet az igazságügyi tárca saját honlapján bocsátott „társadalmi egyeztetésre”, s öt kulcsfontosságú észrevételt, illetve javaslatot tett.

Az első észrevétel az OBT a Kúria és az OBH elnökének és elnökhelyettesének pályázó személyek alkalmasságának vizsgálatára vonatkozik. A második észrevétel szerint a tervezet nem zárja ki, hogy az OBT tagja az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető legyen. Mivel az OBT Alaptörvényben meghatározott feladata a bíróságok igazgatási feladatait ellátó OBH elnökének felügyelete, ezért az OBT azt javasolja, hogy az OBH elnöke által kinevezett, az ő munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők – az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei, elnökhelyettesei és kollégiumvezetői –, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az OBT tagjai. Az OBT harmadik észrevétele szerint a kormány tervezete továbbra sem biztosítja a bíró tanács számára az OBH-ban kezelt iratokhoz való teljes körű hozzáférést. Ezért azt javasolják, hogy a törvény biztosítsa az OBT valamennyi tagja részére az OBH által kezelt összes irathoz – valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz, beleértve a személyes adatokat is – való teljes körű hozzáférést az igény bejelentését követő 15 napon belül. Az OBT negyedik észrevétele az úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelmet érinti, vagyis ha a magyar bírák az Európai Unió Bíróságához fordulnak. A tervezet ugyan elhárítja az akadályokat ez elől, ám nem érinti a Kúria egyik ítéletét, amelyet az EUB azon döntése után is fenntartott, hogy az megállapította az uniós jogba ütközését. Az OBT szerint a törvénynek ezen kúriai ítélet alkalmazhatóságát is ki kell zárnia. Az ötödik észrevétel szerint a tervezetből hiányoznak az OBT önálló költségvetési szervvé válásához és hatékony működéséhez szükséges átmeneti szabályok, ezért szükség van arra, hogy a törvény hatályba lépéséig az OBT székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa, s hogy az OBT megválaszthassa elnökét és elnökhelyettesét. Kizárnák továbbá, hogy a Kúria elnökét – aki hivatalból tagja az OBT-nek – a bírói tanács elnökévé választhassák.