Nemmel felérő mellébeszéléssel válaszolt Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető abbéli felvetésére, hogy a kabinet az irányadó tőzsde jelentős áresése közepette miért nem csökkenti a lakosság „piaci” gáztarifáját, illetve mikor tesz a kabinet ez irányú lépéseket.
A kormány augusztustól 1729 köbméter éves fogyasztás felett 102 forintról 747 forintra emelte a háztartások köbméterenkénti gázdíját – emlékeztet Lantos Csaba szakminiszternek küldött írásbeli kérdésében az ellenzéki politikus. (Októbertől egyébként az emelt szintű „lakossági piaci tarifa” már 767 forint.) Idézi a fideszes Bánki Eriket, aki szerint a hosszú távú gázvásárlási szerződések árai a holland tőzsdéhez igazodnak. Míg az irányadó piaci ár 2022 augusztusának végén megawattóránként 340 eurón tetőzött, ma már ismét 56 euró körül jár. Mindezek ellenére a lakossági piaci ár jottányit sem változott. Az ellenzéki képviselőnek ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar családokat csak a földgáz árának emelkedése érinti, az árak csökkenésével járó kedvező hatásokból viszont nem részesülhetnek. Tóth Bertalan az iránt tudakozódott, hogy miért nem jelenik meg a földgáz tőzsdei árának csökkenése a lakosság „átlagfogyasztás” feletti rezsijében, illetve mikor kezdi el követni a földgáz átlagfogyasztás feletti lakossági tarifája a tőzsdei árakat.
(Mellesleg megjegyzendő: más kormányzati illetékesek a „lakossági piaci ár” tekintetében is a tőzsdei szint követését ígérték. Amiként a „piaci” szó is azért került az elnevezésbe, mert a tarifát negyedévente a szabályozás szerint is a tőzsdei mozgásokhoz igazítják.)
Nem kötbérezik a helyhatósági cégeket
Az önkormányzati szövetségek javaslatára a jövőben a helyhatóságok cégeinek is csak a korábban lekötött földgáz-mennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük – közölte az energiaügyi tárca. Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó mozgástér. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt. A kérdés rendezésének igényét az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezésére a napokban megtartott fórumon vetették fel az önkormányzati szövetségek. Mostantól kizárólag azt kell tíz napon belül, írásban jelezniük a kereskedő felé, ha ragaszkodnak a szerződésben rögzített legkisebb mennyiség érvényesítéséhez. Minden egyéb esetben a földgázkereskedő a jogszabály erejénél fogva, külön igénylés nélkül alkalmazza az új szabályt. Kétségtelen: az elmúlt hónapok során egyre-másra jelentkeztek nagy földgázfelhasználók – különösen helyhatósági távhőcégek -, hogy gázszolgáltatójuk kötbért számol fel a leszerződött, de az enyhe tél miatt át nem vett gázmennyiség után. Ez már csak azért is húsbavágó kérdésnek bizonyult, mert – az elmúlt évi tőzsdei ármozgások miatt – az átvett gáz tarifája is tíz-hússzorosára ugrott, amit az át nem vett fűtőanyag után még hasonló nagyságrendű „büntetés” is tetézett volna.
A tárca államtitkára, Steiner Attila válaszüzenetében – az írásbeli kérdésekre adott kormányválaszok hagyományai szerint – a kérdésekre egyáltalán nem felelt. Megfogalmazása szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a magyar családok az európai fogyasztók közül 2022 decemberében is a legolcsóbban jutottak földgázhoz, illetve a második legkedvezőbb áron kapták az áramot. (Ezt az állítást még a közműhivatal általuk sűrűn hivatkozott felmérése is cáfolja. A szakanyag szerint ugyanis – a szintén európai - Belgrádban kevesebbet kérnek a gázért a mi, 20 százaléknyi „lakossági piaci árat” figyelembe vevő átlagtarifánknál. De a kontinensen belül kevesebbet számláznak a lakossági gázért az oroszok, a beloruszok, a törökök és Grúzia is. Európán belül alacsonyabbak az ukrán, orosz, grúz, török, belarusz, szerb, bosznia-hecegovinai, örmény és észak-macedón lakossági áramárak is.) Az államtitkár inkább azt hangsúlyozta, hogy a gázdíjak januártól nem nőttek. illetve a fogyasztók tarifáit a teljes fűtési szezonra – konkrétan április végéig – rögzítették. Ezután olyan fővárosokat sorol, ahol novemberhez képest a múlt hónapban nőtt a gázdíj, rögzítve, hogy a magyar kormány fenntartja a rezsitámogatási rendszert. Ennek érdekében az idei „rezsivédelmi alapot” 670 milliárdról 2610 milliárdra emelték. (Orbánék alapvetően e kasszából állják az ország orosz gázcsekkjét, mivel arra se a „rezsicsökkentett”, se a „rezsiemelt” tarifa nem nyújt fedezetet.)
Orbán Viktor tavaly év végi, nemzetközi sajtótájékoztatóján hasonló újságírói kérdésre a maga keresetlen módján, de mégis egyértelműbben úgy válaszolt, hogy „nix ugribugri”.
Visszaállhat a visszatáplálás
A kormány felülvizsgálja a háztartási napelemek által termelt, de helyben fel nem használt villamos energia hálózati betáplálásának korlátozását – közölte a Világgazdaság megkeresésére az energiaügyi tárca. Előzetesen a 24.hu szúrta ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) elnevezésű, 2320 milliárd forintos, vissza nem térítendő EU-támogatási csomag felszabadításának uniós feltételei között, hogy a kormánynak legkésőbb 2024. végéig vissza kell vonnia a lakossági napelemek visszatáplálásának tilalmát. A döntést ez év március 31-ig meg kell hozni. A kabinet október közepén jelentette be, hogy a „hálózat túlterheltsége” miatt ideiglenesen a tervezett háztartási napelemek esetében is felfüggeszti a fölös termelés hálózati betáplálásának lehetőségét. (A nagyobb, céges rendszerekre már évek óta él a tilalom.) Az újbóli engedélyezést, határidő megjelölése nélkül, a hazai áramhálózat teljes felújításához kötötték. A beruházók és a szakértők élénken tiltakoztak a döntés ellen, mondván, a lehetőség nélkül már nem éri meg a telepítés. Szakmai szervezetek kétségeiket hangoztatták a tekintetben, hogy a hálózat valóban sehol ne lenne képes további napelemek befogadására.