gyógyászati segédeszköz;Nemzeti Védelmi Szolgálat;költségvetési csalás;Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda;

Már 14 orvos és cégvezető van rács mögött az ortopéd cipős csalási ügyben, a nyomozás tovább folytatódik

Az e heti nagyszabású rendőrségi razzia során további 17 embert gyanúsítottak meg költségvetési csalással és más bűncselekményekkel. A nyomozás adatai szerint több százmillió forinttal csapolhatták meg a gyógyászati segédeszközök állami támogatását.

Tovább bővült a gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalás, ismertebben az ortopéd cipős csalások ügyében a gyanúsítottak köre és a letartóztatottak száma, miután a héten további 17 orvosot és cégvezetőt fogtak el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) által, többek között a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonásával a hét elején tartott országos razzia során – számolt be a police.hu a tavaly novemberben kipattant büntetőügy legújabb fejleményeiről. Az eddigi 26 gyanúsított közül 14 ember van már rács mögött azután, hogy az illetékes bíróság csütörtökön „nyolc fő letartóztatását és három fő bűnügyi felügyeletét rendelte el, míg ketten szabadlábon védekeznek”.

A bírósági portálon egyébként a Pécsi Törvényszék némileg eltérő, egyben bővebb adatokat is közölt. Eszerint a  Pécsi Járásbíróság február 2-án három nő és négy férfi letartóztatását rendelte el egy hónapra üzletszerűen, bűnszövetségben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. Az ügyész valamennyi gyanúsított vonatkozásában tudomásul vette a bíróság végzését a gyanúsítottak és védőik fellebbezést jelentettek be szabadlábara helyezés, illetve enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása érdekében.

A bírósági közlemény közérthetően össze is foglalta a nyomozás eddigi adatait. Mint írták, a gyógyászati segédeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek képviselői megszerezték magánszemélyek személyes és orvosi adatait és ezeket átadták a velük együttműködő, elsősorban ortopédiai szakterületen praktizáló orvosoknak, akik ezen adatok felhasználásával, a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzése nélkül, valótlan tartalmú vényeket állítottak ki. A vények alapján a cégek legyártották a társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyászati segédeszközöket, jellemzően gyógycipőt, majd a cégek képviselői a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelték a támogatási összeget, melyet az alapkezelő kiutalt nekik.

A tavaly novemberben kezdődött nyomozás fejleményeiről a Népszava is beszámolt. A mostani fordulat, ahogy azt a police.hu videófelvétellel is bemutatta, január 31-én következett be, amikor csaknem 50 rendőr több mint 60 helyszínen tartott kutatásokat, továbbá egyre szerteágazóbb ügy felderítésére országszerte nyomozócsoportokat hoztak létre. Kiemelték, az ország több pontján egyszerre „csaptak le” a gyanúsítottak tartózkodási- és lakhelyeiken, a munkahelyeiken, illetve valamennyi érintett cég telephelyén.

Az akció eredményeként több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglalt le. Ezen túl a nyomozók összesen 1,5 terrabájtnyi adatot is kimentettek a különböző le nem foglalt számítógépekről. A nyomozók a gyanúsítottak folyószámlájáról, illetve tőlük készpénzben összesen közel 80 millió forintot foglaltak le, míg vagyonvisszaszerzés keretében további több mint 70 millió forintnak megfelelő vagyont vontak el, illetve zároltak. Hozzátették, hogy a TEK műveleti egységeire azért volt szükség az elfogások során, mert több elkövető engedéllyel tartott lőfegyverekkel rendelkezett.   

A fenti módszerrel az érintett három cég 2021. január 1. és 2022. szeptember 20. között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek – a jogosulatlanul visszaigényelt támogatásokkal – összesen csaknem 400 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A bűncselekményt a gyógyászati segédeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó cégek képviselői tettesként, míg a közreműködő orvosok bűnsegédként követték el A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények kettőtől nyolc, illetve öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők.

A KR NNI végül azt közölte: a nyomozócsoportok tovább folytatják az állami egészségbiztosítási költségvetés sérelmére elkövetett visszaélések felderítését, így valószínűsíthető, hogy mind a bűncselekmények száma, mind az elkövetők köre a jövőben bővülni fog, és így az okozott kár összege is növekedhet.