földrengés;Szíria;Törökország;

Újabb hatalmas földrengés rázta meg Törökországot, a halálos áldozatok száma már 1900 felett jár

A hétfő hajnali után nem sokkal dél előtt jött egy második nagy földrengés, amelynek epicentruma - szakértők szerint inkább „epi-vonala” - mindössze 10 kilométerre volt a föld alatt. A mentéshez más országokkal együtt Magyarország is segítséget ajánlott fel.

A hajnali után közép-európai idő szerint valamivel dél előtt egy második nagy, a Richter-skála szerint 7,5-es erősségű földrengés is megrázta Törökországot , ezúttal az ország középső részét hétfőn – jelentette párhuzamosan az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ  és az amerikai szövetségi földtani intézet, az USGS. Közleménye tanúsága szerint – írja a CNN – az USGS a hajnali utórengésének tekinti a dél előttit, epicentruma mindössze 10 kilométerre volt a föld alatt. 

A legutóbbi hatósági bejelentések szerint már 1900 felett jár a hétfő hajnali délkelet-törökországi földrengés halálos áldozatinak a száma. Törökországban legkevesebb 1121, Szíriának a kormányzati ellenőrzés alatt álló területén 430, a felkelők által ellenőrzött területén pedig 380 ember vesztette életét. Törökországban legkevesebb 7 634 sebesültről tudnak, Szíriában ugyanezen elosztásban 1284 és 1000 sérültről számoltak be.

Az első földrengés a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű volt, epicentruma délkelet-törökországi Gaziantep városának közelében, 17,9 kilométeres mélységben volt. Csaknem negyven utórengés követte összesen hét tartományban, köztük egy 6,6-es, illetve egy 6,4-es erősségű is. A több ezer éves gaziantepi történelmi vár egy része is beomlott, amelyet először a hettiták építettek, eddigi formáját pedig a VI. században, I. Iusztinianosz bizánci császár idején alakították ki – írja a Daily Sabah. Şanlıurfában 1700, Gaziantep és Kahramanmaras tartományban 900 épület dőlt össze Fuat Otkay török alelnök szerint. Hulusi Akar védelmi miniszter eközben azt közölte, hogy a török hadsereg légifolyosót nyitott a mentőalakulatok és a segély számára.

Szíriában Aleppo, Hama, Latakia és Tartusz vidékét sújtotta a természeti katasztrófa.

A CNN által megszólaltatott szélsőséges időjárási szakértő, Chad Myers szerint bár a földmozgások esetén legtöbb esetben epicentrumról beszélünk, a mostani rettenetes erejű földrengésnek valójában nem is epicentruma, hanem inkább „epi-vonala” volt, a 7,5-ös erősségű utórengés pedig önmagában is egy földrengésnek tekinthető. Magyarázata szerint Törökország délkeleti régiói alatt két hatalmas tektonikus lemez, az arab és az eurázsiai találkozik, és ezen a törésvonalon, mintegy 160 kilométeres távban a föld „megcsúszott”. A lemezek ezen összeérését és oldalra csúszását a szeizmológusok „csapáscsúszásnak” nevezik.

Karen Maginnis, a CNN meteorológusa arra is figyelmeztetett, hogy a szeizmikus események természete miatt hetek, de akár hónapok múlva is előfordulhatnak utórengések.

A világ kontinenseit csaknem nyolc éve rázta meg legutóbb ekkora földrengés. Akkor, 2015. április 25-én Nepált sújtotta hasonló, 7,8-es, más mérések szerint 8,1-es erősségű természeti katasztrófa. 8294 ember vesztette életét, 21 952 pedig megsebesült. 

Itt egy videó Şanlıurfából az egyik lakóház összeomlásáról.

A lenti videón egy gaziantepi bolt térfigyelő kamerájának a felvételét lehet látni.

Rengeteg ember rekedhetett a romok alatt, a mentőalakulatok munkáját viszont megnehezíti a rossz időjárás. Törökország szükségállapotot hirdetett az érintett tartományokban és mindenkit arra kértek, ne használják a mobiltelefonokat, elősegítendő a mentőcsapatok koordinációját.

Itt a Reuters videója arról, hogyan hoznak ki a romok alól egy csecsemőt a szíriai Azaz városában.

A Reuters egy török tisztségviselőre hivatkozva azt írja, hogy a földrengésben sem az Irakból induló Kerkuk-Ceyhan olajvezeték, sem a Baku-Tbilisi-Ceyhan olajvezeték nem sérült meg, egyiken sem állt le a szállítás. Az orosz kivitelező, a Roszatom közlése szerint nem rongálta meg a földrengés a dél-törökosrzági Büyükeceliben épülő Akkuyu atomerőművel sem. Ott a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengést észleltek.

Segítség a világ minden tájáról

Mark Rutte holland miniszterelnök bejelentette, hogy egy holland kutató-mentőcsapat csatlakozik azokhoz az alakulatokhoz, amelyek a túlélőket keresik. A görög kormányfő kijelentette, hogy országa is mozgósítja erőforrásait és azonnali segítséget küld az érintett területekre. Szerbia, Izrael, Kazahsztán, Svédország, Ukrajna, Lengyelország, Franciaország, Azerbajdzsán vezetői ugyancsak segítséget ígértek. Alexander De Croo belga miniszterelnök közölte, az illetékes belga hatóság értékeli a helyzetet, és megvizsgálja a lehetséges segítségnyújtás módjait.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videóban jelentette be, hogy Törökország barátjaként Magyarország is segít. Ennek érdekében Pintér Sándor belügyminiszter már felvette a kapcsolatot török kollégájával, és hazánk egy kutatásban és mentésben már komoly tapasztalatokat szerzett egységet ajánlott fel. – Ez az 50 fős mentő-kutató egység már indulásra kész állapotban van, és amennyiben a törökök jelzik az igényüket és a fogadókészségüket, valamint azt, hogy hol számítanak a szakemberek munkájára, az egység azonnal útnak indul. 

Az Európai Unió több mint tíz kutató- és mentőcsapatot mozgósított a törökországi vészhelyzeti műveletek segítésére – közölte Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic a válságkezelésért felelős uniós biztos. Mint írták, az uniós elsősegélynyújtók Bulgáriából, Horvátországból, Csehországból, Franciaországból, Görögországból, Hollandiából, Lengyelországból, Romániából és Horvátországból érkezik a földrengés sújtotta helyszínekre, továbbá mentőegységek mennek Olaszországból, és ahogy a magyar külügyminiszter is említette, hazánkból. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében további segítséget is ígért több más tisztségviselővel együtt mind Törökországnak, mind Szíriának, közöttük Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével. Közölték azt is, hogy az EU Kopernikusz nevű műholdas rendszerét is aktiválta, hogy térképészeti szolgáltatásokat nyújtson a mentésben szolgálatot teljesítő helyi hatóságoknak.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Twitter-üzenetében szolidaritását fejezte ki és közölte, a szövetségesek támogatást mozgósítanak a földrengés sújtotta Törökországnak. Hozzátette, felvette a kapcsolatot Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Vlagyimir Putyin ugyancsak megtette a maga felajánlását. Az orosz elnök  telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Mindkettejüknek részvétét fejezte ki, nem sokkal később pedig az illetékes orosz tárca arról tett bejelentést, hogy készek két orosz mentőalakulatot indítani Gaziantep térségébe. Ugyanakkor Kína is bejelentette, hogy humanitárius segítséget nyújt.

A rendkívüli helyzetet az is jelzi, hogy még Izrael is humanitárius segítségnyújtást ígért, miután állítólag az Aszad-rezsim megkereste a szélsőjobboldali vezetésű zsidó államot ezügyben. Szíriának és Izraelnek hivatalosan semmilyen diplomáciai kapcsolata nincsen. Később egy meg nem nevezett, ám hivatalos szír forrás azonban tagadta, hogy bármilyen segítséget kértek volna Izraeltől, szerinte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csak agresszív, megszálló külpolitikájáról akarja elterelni a figyelmet.

Benjamin Netanjahu mindenesetre Törökország részére is mentőosztag indítását jelentette be.

Törökországon és Szírián kívül a földrengést lehetett érezni Libanonban, Cipruson és Irakban is. Gaziantep városában pedig egy férfi azt mondta, úgy érezte magát, mint egy kisbaba a bölcsőben. – Soha nem éreztem ilyet az elmúlt negyven évben - fogalmazott. Megjegyezte, mindenki az autójában ült és próbált olyan nyílt tereket keresni, ahol nincsenek épületek. A szír főváros, Damaszkusz egyik lakója azt mondta, rettegve ébredt arra, hogy szoba faláról esnek le a festmények. 

Olaszország déli részén a földrengés miatt szökőárriadót hirdettek, amelyet aztán később visszavontak. A figyelmeztetés nyomán két délolasz tartományban, Calabriában és Pugliában elővigyázatosságból átmenetileg leállították a vonatközlekedést, de már újraindult a forgalom. 

Stephen Hicks, a University College London szeizmológusa szerint az előző legnagyobb, szintén 7,8-as erősségű földrengés 1939 decemberében rázta meg Törökország északkeleti részét. Akkor csaknem 30 ezer ember veszítette életét, az amerikai szövetégi földtani intézet, az USGS becslése szerint most 47 százalék esélye van, hogy a halálos áldozatok száma 10 ezer körül áll meg.