Négy orosz diplomatát utasított ki múlt csütörtökön a bécsi külügyminisztérium, a szigorú rendelkezés szerint február 8-ig el kell hagyniuk Ausztriát. Alexander Schallenberg külügyminiszter csak annyit közölt, hogy az orosz ügynökök átlépték a „vörös vonalat”. A Kurier című napilap annyit tudott meg: két diplomatának a követségről kell távoznia, a másik kettőnek pedig Oroszország ENSZ-nagykövetségéről.
Az osztrák külügy közlése szerint az orosz követségen 77 diplomata státuszú akkreditált munkatárs dolgozik, további 100 fő a különböző nemzetközi szervezeteknél - például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (IAEA) vagy az olajtermelő országok szervezeténél, az OPEC-nél. A salzburgi főkonzulátust 4 küldött működteti. További 143 olyan orosz állampolgárságú személyről tud a külügy, akik az adminisztratív és a műszaki teendőket végzik. A most kiutasított négy személynek is a műszaki beosztásukat kell hátrahagyniuk.
A bécsi kormány lépése azzal az osztrák közszolgálati FM4 rádióadó azon értesülésével állhat összefüggésben, amely szerint az orosz ENSZ nagykövetség zárt kört formáló tetején különféle műholdvevők sorából álló irdatlan méretű kémrendszer működik, ami példátlan Európában.
A berendezések még véletlenül sem a követség felé fordulnak, hanem az európai SES Astra és az Eutelsat rendszerek irányába, s a nyugati országok adatfolyamát próbálják megcsapolni.
Egy másik feltevés szerint a négyek kiutasítása a február 23-24-re szervezett bécsi EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet) -konferenciával függ össze. Húsz ország 81 küldöttének tiltakozása ellenére Ausztria azt tervezi, hogy a tanácskozásra beengedi Oroszország delegációját is. A rendezvény helyszíne tavaly Lengyelország volt, amely kizárta az oroszokat. Schallenberg miniszter a nemzetközi jogra hivatkozva helyet akar adni az oroszoknak, így a feltételezés szerint Bécs nem akarja, hogy túl oroszbarátnak tűnjön fel, ezért utasította ki a diplomatákat. Osztrák oknyomozó újságírók szerint a diplomáciai rang mögé bújt orosz kiküldötteknek mintegy 50 százaléka hírszerző, és kapcsolatban állnak az orosz titkosszolgálatokkal. A külügy cáfolja, hogy a kiutasítás és az EBESZ-konferencia között összefüggés lenne, a tárca azt állította, a műszaki gárda mozgását hónapok óta figyelték.
Ausztria sokáig más uniós tagokkal szemben nem toloncolt ki orosz kémgyanús személyeket. A törvények szerint az országban található 7000-8000 kém (többségük orosz, de szép számmal akadnak köztük kínaiak, irániak és törökök) mindaddig bántatlanul végezhetik munkájukat, amíg az nem ártanak Ausztriának. Bécset visszatartotta ettől az is, hogy a kitoloncolásra kiutasítás a válasz, s a Moszkvában dolgozó osztrák hírkeresők száma töredéke a bécsi oroszokénak. Egyébként az enyhe büntetés, az elhárítás lanyhasága, az ország gazdagsága, megfelelő geopolitikai helyzete miatt mindig is nagy volt az érdeklődés Bécs iránt, de amióta Moszkva háborút indított Ukrajna ellen, a kémtevékenység csak erősödött.
2022 áprilisában szintén négy orosz diplomatát szólítottak fel sürgős távozásra, decemberben pedig egy Bécsben élő, görög állampolgárságú orosz kémet buktattak le, akinek már az apja is a svájci, német, osztrák területen gyűjtögette a híreket. Az ártatlanságát hangoztató, szabadlábon védekező hírszerző bécsi lakásán 10 millió adatot „tartóztatott le az osztrák hatóság, közte olyan iratokat, amelyek szerint a kíváncsi orosz 2018-22 között 65 ízben utazott külföldre.
Ausztria az uniós országok többségével szemben mindmáig nem szállít fegyvereket Ukrajnának, viszont osztrák cégek egy része változatlanul üzletel orosz partnerekkel.
A leghírhedtebb közülük a Raiffeisen International nevű bankcsoport, amelyet Kijev tett fel a napokban a szankcionálandó vállalkozások világlistájára. Bécs magyarázata szerint a pénzintézet új üzleteket hosszú hónapok óta nem köt, csak a korábbi műveletek lezárása megy nehézkesen. Ausztria inkább azzal büszkélkedik, hogy miközben az unió eddig összesen 14 milliárd euró összegű orosz oligarcha-vagyont sajátított ki, addig Bécs 1,7 milliárdra tette rá a kezét. Döntően pénzekre számlákra, de szép számmal ingatlanokra, autókra, luxushajókra is.
A CIA adatai szerint nem csak az osztrák, de a német kémelhárító tevékenység is gyenge, a szervezetek a hasznosítható információk javát amerikai és brit szövetségesektől kapják. Akik csak remélik, hogy az adatok cseréje idővel kölcsönössé válik.
