Kirillt, aki Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev néven született 1946-ban, 1969-ben szentelték pappá. 1971-ben a moszkvai patriarchátus képviselőjének nevezték ki az Egyházak Világtanácsába, így Genfbe költözött. A szövetségi levéltárban tárolt jelentésekből egyértelműen kiderült, hogy a KGB-nek dolgozott. Gungyajev aktája 37 feljegyzést tartalmaz 1969 júliusa és 1989 februárja között, amelyek többsége a vízumkérelmére és a Svájcba való beutazására vonatkozott.
„Figyelmeztettek arra: óvakodjunk ezektől a papoktól, mert KGB-ügynökök. A Kirill-lel folytatott beszélgetések során mindig az volt az érzésem, hogy információt keres. Sok kérdést tett fel a száműzetésről és a papságról" - mondta egy névtelen forrás a lapnak.
Gerhard Besier német teológus a következő bejegyzést írta könyvében: „a KGB az 1970-es és 1980-as években befolyásolni akarta az Egyházak Világtanácsát azzal a céllal, hagyjon fel a Szovjetunió bírálatával amiatt, mert korlátozza a vallásszabadságot és ehelyett az Egyesült Államokat és szövetségeseit fenyítse meg – jegyzi meg Sonntagszeitung. Az újságnak nyilatkozott Gungyajev unokaöccse, aki egy genfi ortodox templomban szolgál lelkipásztorként. Ő azt állította, nagybátyja "valószínűleg" nem ügynök volt, hanem "a KGB szigorú felügyelete alá" került. Az orosz ortodox egyház vezetése nem kommentálta a lapok értesülését. A Novaja Gazeta arról számolt be, hogy Kirill pátriárkának ma is van egy vidéki háza a svájci hegyekben, amelyet még genfi szolgálata idején vásárolt. Az újság szerint egy svájci nő ajándékozta neki az ingatlant.
Magyar szempontból az ügy pikantériája, hogy Magyarország megvétózta az Európai Unió tervezett szankcióit Kirill pátriárka ellen. Ezt még a hatodik uniós szankciós csomag tartalmazta volna. A többi uniós állam akarata Kirillt is felvenni az EU szankciós listájára, mert támogatta az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút. Az orosz lakosság 63 százaléka vallja magát ortodox kereszténynek, így amit a pátriárka mond, annak súlya van.