A magyarországi felnőtt lakosság 75 százaléka egyáltalán nem, további öt százalékuk szerint inkább nem elfogadható, hogy politikusok - javarészt kormánypárti képviselők, államtitkárok, miniszterek - ülnek több, “modellváltáson” átesett egyetem irányító testületeiben - derült ki a Publicus Intézet friss, a Népszava megbízásából készült reprezentatív közvéleménykutatásából. A megkérdezetteknek csupán 9 százaléka ért teljesen egyet a politikusok jelenlétével az egyetemi kuratóriumokban.
Érdekesség, hogy ebben a kérdésben még a fideszesek relatív többsége is a jelenlegi gyakorlattal szemben foglaltalt állást: csak harmaduk nevezte jónak a jelenlegi gyakorlatot, miközben 49 százalékuk nem.
A többség, 61 százalék egyáltalán nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy az elmúlt néhány évben 21 magyarországi egyetem államiból alapítványi fenntartásba került, további mintegy 4 százalékuk pedig úgy válaszolt, inkább nem tartja elfogadhatónak a fenntartóváltást. Az intézkedést összesen 14 százaléknyian tartják teljesen vagy inkább helyesnek. Ugyanakkor a szokásosnál magasabb (21 százalék) azoknak az aránya, akik nem akartak válaszolni, vagy nem tudtak sem igennel, sem nemmel felelni a kérdésre.
Mint a Népszava megírta, az Európai Unió Tanácsa tavaly decemberben úgy döntött, a kormánypárti politikusok jelenlétéből fakadó összeférhetetlenségi okok miatt felfüggeszti a szóban forgó 21 felsőoktatási intézmény esetében az Erasmus+ csereprogram és a Horizont kutatási program finanszírozását, hiszen a kialakult alapítványi működési mód csorbítja az egyetemek függetlenségét a kormánytól. A Publicus kutatása szerint a magyarok 43 százaléka teljesen, 6 százalékuk inkább jogosnak tartja ezt a lépést, míg 30 százalékuk egyáltalán nem, további 5 százalékuk inkább nem tartja jogosnak.
A pártpreferenciák esetében az látszik, hogy még a Fidesz-KDNP szavazóinak 34 százaléka tartja helyesnek az alapítványi fenntartóváltást, míg 31 százalékuk szerint erre inkább nem lett volna szükség. Az ellenzéki szavazók esetében 85 százalék az elutasítók, 6 százalék a támogatók aránya. A legnagyobb politikai megosztottság mégis az EU lépésének megítélésében jelenik meg, amellyel kizárták az alapítványi egyetemeket az uniós csere- és kutatási programokból. A Fidesz-KDNP szavazóinak 73 százaléka nem tartja jogosnak ezt a lépést, miközben az ellenzékiek 80 százaléka szerint inkább jogos volt az EU reakciója. Ugyanakkor az egyetemek irányításának helyzete mindkét oldal szerint lényeges kérdés: a kormánypártiak 74 százaléka, az ellenzékiek 94 százaléka inkább fontosnak tartja a fenntartás körüli problémákat.
Maguknak osztanak
Többet költenek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok a vezetőikre, mint a saját ösztöndíjprogramjaikra – számolt be a 24.hu. A portál arról írt, hogy évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására.
