Az államháztartás januári hiánya 143,6 milliárd forint lett, utoljára 2018-ben fordult elő, hogy az év első hónapja nem lett többletes. Tavaly januárban 151 milliárd forintos szufficit keletkezett a büdzsében – vagyis az egyenleg szűk 300 milliárd forinttal rosszabb a tavalyinál. A január bevételekben mindig nagyon erős, hisz ekkor fizetik be cégek a decemberi bónuszok után járó személyi jövedelemadót, illetve a kereskedők a karácsonyi forgalom utáni áfát, bár ez utóbbi a kiskereskedelmi adatok szerint gyengébb volt a szokásosnál. Ugyancsak a bevételeket növeli a decemberben már 24,5 százalékos infláció, így nem valószínű, hogy a költségvetésnek ezzel a részével lett volna a baj. Erre utal a Pénzügyminisztérium közlemény is, mely szerint a központi költségvetés 190,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 3,6 milliárd forintos többletet mutattak, vagyis a tb-alapba befolyó bevétel elegendő volt a kiadások – így például a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezésére.
Tizedére esett a külkerhiány
Míg a gazdaság belső egyensúlya tovább romlott januárban addig a a külső egyensúly már decemberben nagyot javult. A KSH közlése szerint 2022 utolsó havában a külkereskedelem hiánya 144 millió euróra csökkent az előző havi 1,4 milliárd euróról, de még a 2021 decemberi 358 millió eurónál is lényegesen alacsonyabb. A KSH további részleteket nem közölt, de más forrásokból tudjuk, hogy az év utolsó hónapjában a magyar állam már leállt a nagy mennyiségű földgázimporttal, és a fogyasztást a gáztározókban felhalmozott drágán megvásárolt földgáztartalékból elégítette ki. A cél az, hogy a tárolók minél gyorsabban megszabaduljanak a drága gáztól, hogy az áprilisban kezdődő betárolás időszakban nagy mennyiség viszonylag olcsó földgáz hozzanak be az országba. A visszaeső gázimport, és nem mellesleg a normalizálódó energiaárak magyarázhatják a vártnál sokkal jobb decemberi adatokat. Ezzel együtt tavaly egész évben soha nem látott mértékű, 8,2 milliárd eurós (3272 milliárd forintos) hiány keletkezett a külkereskedelemben, szinte kizárólag az egekbe szökő energiaárak miatt. Amennyiben maradnak a jelenlegi tarifák, úgy az idén drasztikusan csökkenhet a mérleghiány, sőt egyes optimista előrejelzések szerint - ha az áruexport erős marad - teljesen meg is szűnhet.
A PM is utal arra, hogy a kiadások szálltak el januárban: közleményük szerint magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest – többek között – a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások, és bár a szaktárca nem említi, de ide sorolhatók a rezsitámogatások is. A lakástámogatások extrém megugrását magyarázza, hogy az államilag támogatott lakásfelújítási programok elszámolásának végső határideje 2022 utolsó napja volt. Az államkincstár közlése szerint az év utolsó hónapjában százezer kifizetési igény keletkezett, ez magasabb mint a 2021-es teljes igénylés volt, s ezek egy részének kifizetése átnyúlt januárra. Ennél többet nem sikerült kihámozni a januári államháztartási folyamatokról a PM közleményéből, a részletes adatokat csak két hét múlva hozzá nyilvánosságra.
