Bár még úgy másfél hónap múlva várhatjuk a fecskék visszatérését hazánkba az afrikai telelőhelyeikről, már most érdemes gondoskodni arról, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő költőhelyeket. Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány. Ennek elsődleges oka a természetes fészkelőhelyek megszűnése, a táplálékbázis csökkenése és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás. A második a klímaváltozás, ami a fecskéket nemcsak a költési időszakban (például a sár fészekanyag hiányával az egyre szárazabb tavaszokon), de az őszi és tavaszi vonuláskor, valamint az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja. A harmadik a legmegdöbbentőbb: a fecskefészkek tömeges leverése és a madarak elüldözése.
A két, sárfészket építő fecskefaj költési viselkedése
A molnárfecske kifejezetten településekhez kötődik. Az épületek külső részén építi költőhelyét, amely felülről is zárt, csak egy kis berepülőnyílás van rajta. Kedvelt fészkelőhelyei a magas tömbházak, általában zsúfolt kolóniát alkotnak. A füstifecske felülről nyitott fészkét általában az épületek belső részeiben építi meg. Istállókban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb.
A partifecske, a molnárfecske és a füstifecske hazánkban védett faj, természetvédelmi értékük példányonként 50 ezer forint. A fecskék esetében nemcsak a madarak számítanak védettnek, de valamennyi, hazánkban költő fecskefaj fészke is természetvédelmi oltalom alatt áll. Költési időszakban, április 1.–október 31. között a fecskefészkek eltávolítása nemcsak tilos, de nem is engedélyezhető. Az ember-fecske konfliktusok hátterében szinte mindig a madarak lepotyogó ürüléke áll. Rengeteg veszekedés, törvénytelen fecskezavarás és fészekleverés megakadályozható egy egyszerű eszközzel, a fecskepelenkával. Ez egy fészkenként legalább 30x20 cm-es fa-, fém- vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá kell felszerelni.
Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden egyes példány tavasztól őszig összesen akár 3,5 kilogramm repülő rovart fogyaszt el. Márpedig a legyek, muslicák, szúnyogok nemcsak bosszantóak számunkra, de a klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő fajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók is megjelentek Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben óriási szerepük van azoknak az állatoknak, köztük a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek csökkentik ezek számát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület figyelmet arra, hogy ezeknek a rendkívül hasznos madaraknak a költését elősegíthetjük műfecskefészkek kihelyezésével is. Ezek az eredeti fészek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, amelyeket bátran alkalmazhatunk panel- és irodaházakon is.
