„Az EU szemét megpróbálják kiszúrni” - Mennek a politikusok az alapítványi egyetemek testületeiből, de a modell marad

Uniós nyomására hét miniszter távozik alapítványi egyetemek irányító testületeiből, de ezzel még nem szűnik meg a kormányzati befolyás. Kérdés, Brüsszel megelégszik-e ennyivel.

Szükséges, de nem a legfontosabb lépésnek tartja az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat (OHA) egyik alapítója, hogy több miniszter „önként” lemondanak kuratóriumi tagságáról azokon a magyarországi egyetemeken, amelyeket 2019-2022 között alapítványi fenntartásba szervezett ki a kormány. Máté András egyetemi docens szerint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki, kormányinfón tett bejelentése – amely szerint Varga Judit, Lantos Csaba, Varga Mihály, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszterek február 15-éig távoznak az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból – egyelőre csupán arra jó, hogy „az EU szemét megpróbálják kiszúrni”, az intézmények függetlensége, az alapítványok működésének átláthatósága továbbra sem biztosított.

Mint azt a Népszava elsőként megírta, az Európai Unió Tanácsa tavaly decemberben úgy döntött, átmenetileg felfüggesztik annak a 21 magyarországi egyetem részvételének finanszírozását a Horizont kutatási és az Erasmus+ oktatási csereprogramokban, amelyek az elmúlt években közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek. A tanács összeférhetetlennek tartotta, hogy az alapítványok kuratóriumaiban magas rangú politikai tisztviselők kaptak helyet, emellett az alapítványok működésének átláthatóságával is problémák adódtak. A minisztereknek így az EU nyomására kell távozniuk, ezzel együtt Gulyás Gergely csütörtökön azt is elmondta, minden kormányzati tisztviselőnek így kell eljárnia.

Az érintettek száma nem csekély, a Transparency International összesítése szerint a miniszterek mellett 17 magas rangú kormányzati tisztviselő – miniszterhelyettesek, államtitkárok és helyettes államtitkárok, kormánybiztosok, miniszteri megbízottak, három kormánypárti parlamenti képviselő, kér fideszes európai parlamenti képviselő – kapott helyet a 21 egyetemi kuratóriumban. Tagja a kuratóriumoknak 6 kormánypárti polgármester és alpolgármester is, de Gulyás Gergely egyelőre nem tudta megmondani, nekik távozniuk kell-e.

Az OHA alapítója szerint sokkal fontosabb lenne, hogy nyilvános legyen az új kuratóriumi tagok kiválasztásának szempontrendszere és a megbízásuk folyamata, a tagok összetételébe pedig magának az egyetemnek is legyen beleszólása. Emellett korlátozni kellene a tagok mandátumának idejét, a mostani szabályok szerint ugyanis az egyetemi kuratóriumi tagság örök életre szól, valamint az elszámoltathatóságukat, leválthatóságukat is biztosítani kellene. (Gulyás Gergely az örök életre szóló tagságról azt mondta: nyitottak a változtatásra, arra, hogy a kinevezés csak egy meghatározott időre szóljon.) Több kuratóriumban nemcsak politikusok, de kormányközeli vállalkozók, üzletemberek is jelen vannak, számos esetben pedig egyáltalán nem világos, milyen szakmai vagy tudományos szempontok alapján vesznek részt az egyetemek irányításában.

Felhívták a figyelmet arra is, van több európai egyetem, amelynek döntéshozó szerveiben politikusok is ülnek, de ezeknek a kuratóriumoknak a tagjait jelentős mértékben az egyetemek választják meg, a politikusok pedig inkább csak tanácsadó szerepet látnak el, de őket is az egyetemek egyetértésével nevezik ki.

Máté András abban bízik, hogy az EU nem elégszik meg az aktív politikusok kizárásával és további követelményeket állít az érintett egyetemek függetlenségének visszaállítása érdekében. Ebben a kérdésben kevésbé derűlátó Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint Brüsszelnek valóban lehetnének további kifogásai, de nem biztos, hogy ezekkel előáll majd.

– A kormányzati szerepvállalás konkrét dolog, s így könnyen számonkérhető, ám valakinek a politikai elkötelezettsége esetleges párttagság vagy pozíció nélkül már nehezebben bizonyítható, s így azt sem könnyű megindokolni, miért nem tetszenek egyes személyek az uniónak – magyarázta a Republikon stratégiai igazgatója. – Főleg, hogy akkor más szervezetek, mint például a Legfőbb Ügyészség vagy az Állami Számvevőszék vezetőjének kinevezés gyakorlatát is számon lehetne kérni. A kinevezés időtartamba inkább bele lehetne kötni, ám Brüsszel számára a magyarországi jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatban sokkal fontosabb kérdések is felmerülnek, így inkább azokra fókuszál majd.

Ettől függetlenül Virág Andrea a kormány korábbi megnyilvánulásaihoz képest radikális fordulatnak tartja a kormányzati tisztviselők távozását az egyetemi alapítványokból, szerinte az Orbán-kabinet számára egyértelmű arcvesztés, hogy teljesítette ezt az EU-elvárást.