Decemberben lassulni látszott az áremelkedések növekedésnek üteme, akkor 24,5 százalékos inflációt mért a KSH. Az elemzők rendkívül bizonytalanok voltak a januári áremelésetekkel kapcsolatban, sajnos azoknak lett igazuk akik azzal számoltak, hogy vastagon fogott a ceruza az év eleji áremeléseknél, a KSH adatai szerint januárban 25,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, holott az elemzők kicsivel 25 százalék feletti árindexre számítottak.
Ezt azt jelenti, hogy pénzromlás üteme 27 éves csúcsra emelkedett., illetve azt is, hogy a magyar infláció toronymagasan a legnagyobb az Európai Unióban. Az Orbán-kormány rekordinflációt a „brüsszeli szankciókkal” magyarázza, ám akár az uniós országok, akár a környező országokat nézzük kiderül, hogy magas hazai inflációt a kiemelkedően magas élelmiszerárak okozzák.
Az élelmiszerek egész világon drágultak, Magyarországon ezt tetézi az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika a választás előtti pénzszórással, az ársapkák bevezetésével és a kiskereskedelemre kivetett különadókkal.
A KSH adataiból leszűrhető, hogy a hazai inflációt továbbra is az energiaárak, az élelmiszerárak és üzemanyagok emelkedése húzza. A háztartási energia 52,4 százalékkal, ezen belül a vezetése gáz 88,6 százalékkal, a tűzifa 5, az elektromos áram 27,7 százalékkal került többe, mint tavaly januárban.
Az élelmiszerek 44 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, ugyanakkor ez az adat 0,8 százalékponttal elmarad a decemberi árindextől, ami csökkenés, bár ebben a tartományban kis túlzással nem több kerekítési hibánál – de legalább már csökkent az élelmiszer-infláció, Ezen belül leginkább a kenyér (80,6%), a tojás (79,4%), a vaj és vajkrém (76,6%), a sajt (76,1%), a tejtermékek (75,8%), az édesipari lisztesáru (73,8%), a száraztészta (66,4%), a margarin (57,9%), a péksütemények (56,3%), a baromfihús (48,3%) és a tej (48,2%) drágult.
Egy hónap alatt decemberhez viszonyítva átlagosan 2,3 százalékkal emelkedtek az árak, ami erőteljes gyorsulás az előző hónapban mért 1,4 százalékhoz mérten. Az élelmiszerek 2,4 százalékkal drágultak egy hónap alatt, kiemelkedő mértékben emelték az idényáras élelmiszerek árát (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 5,6 százalékkal, de a csokoládé, kakaó 4,7, a kávé 4,3, a margarin 3,7, a párizsi, kolbász 3,5, a péksütemények 2,9, a baromfihús 2,8, a kenyér 2,7 százalékkal kerültek többe. A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ám ez nem jelenti azt, hogy az állami gázmonopólium csökkentette volna az árait, hanem csak azt, hogy a meleg januárnak köszönhetően kevesebben estek bele a nem támogatott árkategóriába a KSH szerint. A szolgáltatások ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3, a tévé-előfizetés 10,0, a postai szolgáltatások 4,9, az egészségügyi szolgáltatás 3,9, a járműjavítás és -karbantartás 3,7, a telefon, internet 3,0 százalékkal drágult.
Az infláció ma már minden fontosabb gazdaságban lefele tart, a magyar gazdaság esetében a fordulat még előttünk van, optimista verzió szerint most tetőzött az árhullám, sőt: Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője szerint mai vártnál erősebb inflációs adat fényében nagyon valószínűnek tartja hogy a januári lehetett az inflációs csúcspont. Más információk arra engednek következtetni, hogy néhány termékkör esetében a közeljövőben markánsabban fékeződik majd az infláció. Itt elsősorban az üzemanyagokra, élelmiszerekre és a tartós fogyasztási cikkekre gondolunk. Mivel azonban a szolgáltatások esetében további áremelkedésre számítunk, így a következő hónapokban csupán nagyon mérsékelt ütemben fékeződhet az év/év inflációs mutató. Komolyabb lejtmenetre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is már érdemben segítik a mutató csökkenését – írta az elemző a elemzésében.
Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 18,5 százalékos átlagos inflációt vár. Jó hír azonban, hogy reálisnak tartjuk azt az elképzelést, miszerint az év végére már 10 százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem. A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el. A rendkívül dinamikus bérnövekedés az év második felében már pozitív reálbérnövekedésben ölthet testet. Mindez támogathatja a gazdasági kilábalást a technikai recesszióból. Ugyanakkor mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a vállalatok ismételten visszanyerik ármeghatározó képességüket, újabb átárazásokat elindítva ezzel. Egyszerűen fogalmazva, jelentős esélyét látjuk az ár-bér spirál kialakulásának vagy erősödésének, ami tartósan magas inflációs mutatóval fenyeget. Pont a fentebb leírt folyamatok miatt úgy véljük, hogy a monetáris politika továbbra is türelemmel figyeli majd a beérkező adatokat és kivár a kamatvágási ciklus megkezdésével. A mai adat jegybanki beavatkozást nem igényel, továbbra is szigorú marad a monetáris politika, az infláció ellen küzdelmet hagyva a fókuszpontban – írta az INB Bank elemzője.
