Bár a német kereszténydemokraták magabiztosan nyerték meg 22 év után a szabálytalanságok miatt megismételt berlini választást, hiszen majdnem tíz százalékot vertek a második helyen, a Zöldek előtt szűk előnnyel befutott szociáldemokratákra, még ez sem biztos, hogy elég lesz a kormányalakításhoz. A hivatalban lévő szociáldemokrata-környezetvédő-balpárti kormány ugyanis összességében a mandátumok több mint a felét szerezte meg a berlini képviselőházban. A CDU inkább az SPD-vel, mintsem a Zöldekkel alakítana kormányt, ami egyfajta jelzés szövetségi szinten is: lehet még nagykoalíció Németországban. Erről persze korai beszélni, de az biztos, hogy a vasárnapi berlini választás Olaf Scholz kancellár koalíciójára, az SPD, a Zöldek és a liberális FDP együttműködésére is hatással lesz, egyrészt azért, mert mindhárom párt rosszabbul szerepelt az előző voksoláshoz képest, másrészt mivel ez utóbbi párt kiesett a berlini képviselőházból.
Láthatóan megviselte a szociáldemokratákat, hogy az SPD mintegy másfél évvel a legutóbbi berlini választás után, amelyet 2022 novemberében az alkotmánybíróság által szabálytalannak minősített, elvesztette a legerősebb párt pozícióját a képviselőházban. Fennállásuk messze legrosszabb eredményét érték el a fővárosban, amit Lars Klingbeil, az SPD vezetője is kénytelen volt elismerni a ZDF televízió egyik műsorában. Kevin Kühnert, az SPD főtitkára egyenesen fájdalmasnak nevezte a párt szereplését. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az eredmény nem befolyásolja Olaf Scholz kancellár kormányának működését.
Minden jel szerint azonban a szövetségi kormánykoalíció nehezebb idők elé néz, amit az FDP reakciója is mutat. Bijan Djir-Sarai, a liberálisok főtitkára a Berliner Runde című műsorban megjegyezte: bár a fővárosban a változás szele volt érzékelhető, a liberálisok ebből nem tudtak profitálni. Úgy vélte, ennek a szövetségi kormány az oka, s rögtön támadást intézett a koalíciós partner SPD-vel de legfőképpen a Zöldekkel szemben. Azzal vádolta a környezetvédőket, hogy akadályozzák pártja infrastrukturális és közlekedéspolitikai törekvéseit, és azt követelte az SPD-től, foglaljon egyértelműen állást ebben a vitában. Elsősorban az autópályák további építésével kapcsolatban merültek fel nézeteltérések. Djir-Sarai közölte azt is, hogy a jövőben az FDP jobban hallatja majd a hangját a szövetségi kormányban. Egyelőre kérdés, hogy ez miként befolyásolja majd Scholz kormányának jövőjét, s az ezt firtató kérdésekre Kevin Kühnert sem válaszolt, csak annyit jegyzett meg, nagyobb összetartásra van szükség a szövetségi kabinet pártjai részéről. A Zöldek viszont azt mondták, készek tárgyalni minden kérdésben.
A berlini eredmény Friedrich Merz, a CDU elnökének sikere ugyan, mégsem biztos, hogy ebből bármiféle politikai tőkét képes kovácsolni, hiszen a legnagyobb esély továbbra is arra van, hogy a CDU a jövőben is ellenzékbe kényszerül a berlini képviselőházban. A Zöldekkel való koalíciókötésre eleve minimális az esély, ennek az a legnagyobb akadálya, hogy a két párt közötti politikai átfedés csekélynek tűnik. A Balpárttal való szövetkezés pedig szóba sem jöhet a kereszténydemokraták számára. Mivel azonban az SPD hajszállal megelőzte a Zöldeket, így minden jel szerint Franziska Giffey marad a főváros polgármestere és nem a CDU listavezetője, Kai Wegner lesz a befutó. Az utolsó kereszténydemokrata városvezető, Eberhard Giepgen egy érdekes lehetőséget vázolt fel. Szerinte a kereszténydemokraták úgy maradhatnának hatalmon, ha a polgármesteri tisztséget felajánlanák az esetleges koalíciós partner SPD-nek. Ezt azonban Wegner elutasította. A jelenlegi berlini koalíció megmaradását vetíti előre, hogy a Zöldek szerint folytatni kell a három párt együttműködését, s a Balpárt közölte, ők is támogatják a felvetést. Nyilván az SPD sem szeretne koalíciót a CDU-val. A kérdés csak az, hogy Giffey tényleg polgármester marad-e, vagy a szociáldemokraták úgy látják: egy másik politikussal sikeresebb lehet a berlini koalíció.
