Úgy látszik, hogy kétszer kellett újraindítani a 2010 után hosszú évekig szünetelő fővárosi lakásrezsi támogatást, míg végre célba ért.
Budapesten 1995 óta működött az ún. közüzemi díjkompenzációs rendszer. Ennek a lényege az volt, hogy a közüzemi díjak megemelését követően a szociálisan leginkább rászorult háztartásoknak ne kelljen a teljes, emelt összegű díjat kifizetniük, lehetőleg ne váljanak hátralékossá, ne szoruljanak ki a fizető fogyasztói körből. Annak idején a havonkénti díjkompenzáció átlagosan kb. 15 százalékos díjmérséklést jelentett, a legnagyobb igénybevétel idején 80 ezer budapesti háztartás kapta ezt a támogatást. A szükséges forrást az – akkor még a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában volt – közüzemi szolgáltató társaságok biztosították, évente összesen mintegy másfél milliárd forint nagyságrendben.
2010 óta sok más tulajdonától – mint a nagy fővárosi középiskolák, kórházak - és számos adóbevételi forrásától is „megszabadította” a kormány a fővárost, és ez a közüzemi cégeket sem kerülte el (gondoljunk csak a gázművekre). Ennek ellenére a főváros 2019 őszén beiktatott vezetése úgy döntött, hogy a legrászorultabb budapesti fogyasztók megsegítése érdekében újra bevezeti ezt a támogatási rendszert, a saját, a korábbiaknál jóval szűkösebb költségvetése terhére.
A 2020-ban újraindított fővárosi lakásrezsi támogatás azzal próbálta a – korábbihoz hasonló módon, számlajóváírás formájában nyújtott – segítség hatékonyságát megnövelni, hogy az igénybevételt az ún. „védendő fogyasztói” regisztrációhoz kötötte. A jogszabályok a legrászorultabb áram- és földgáz-fogyasztók számára lehetővé teszik, hogy regisztrálják magukat a szolgáltatóknál „védendő fogyasztóként”, ami díj-nemfizetés esetén a szolgáltatás kikapcsolásának árnyékában némileg méltányosabb eljárást biztosít számukra. 2020 közepén az ELMŰ-nél alig 1600, a Főgáznál alig 1300 budapesti háztartást tartottak nyilván védendő fogyasztóként, s a számuk lényegében nem növekedett a fővárosi lakásrezsi támogatás előírásainak hatására sem. Az a jóindulatú elgondolás, hogy a nagyobb biztonság és a fővárosi rezsitámogatás érdekében majd többen regisztrálják magukat „védendő fogyasztóként”, nem vált be, nem működött.
A főváros vezetése nem volt rest fölülvizsgálni korábbi döntését, ahogy 2021 elején fogalmaztak: „Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasoljuk a jogosultsági feltételek felülvizsgálatát és bővítését. Egyrészt az ügyfél részéről, különösen a rendkívüli járványügyi körülmények között a védendő fogyasztói státusz igénylése nehezen megvalósítható, indokolatlanul időigényes. A továbbiakban beléptető feltételként történő rögzítése nem elvárható.” Ez ugyan jelentősen megkönnyítette a lakásrezsi támogatás igénybe vételét, azonban így is 2022 szeptemberéig mindössze háromezer rászoruló háztartás igényelte ezt a fővárosi támogatást.
A tényleges áttörést végülis a kormány rezsicsökkentést csökkentő döntései hozták, melyekre a főváros vezetése azonnal reagált. Mivel a rezsicsökkentés csökkentése a lakosságot a legérzékenyebben az áram- és gázszámlák kifizetésénél érintette, ezért 2022 október elejétől ezekre a szolgáltatásokra is kiterjesztették a fővárosi rezsitámogatást. (Immár kizárólag a főváros költségvetése terhére.) Ugyanekkor lényegesen kiterjesztették a támogatásra jogosultak körét is, többek között az igen alacsony összegű nyugdíjjal rendelkező fogyasztókra. Ráadásul megduplázták az – amúgy igencsak szerény összegű – támogatás havonkénti kétezer forintos összegét oly módon, hogy az addigi víz-, csatorna-, szemétszállítási vagy távfűtési díj mellett immár még egy szolgáltatásra, a gáz- vagy áramszámla kifizetésére is igénybe lehet venni egy újabb kétezer forintos támogatást tizenkét hónapon keresztül.
E lépések együttes hatására már 2022 november végéig jóval többen nyújtották be a támogatási igényüket a lebonyolító Hálózat Alapítványhoz, mint az azt megelőző kettő és fél év alatt összesen.
2023. február 1-ig összesen 19 ezer havi kétezer forintos, 12 hónapon keresztül folyósított lakásrezsi támogatást indított el a Hálózat Alapítvány mintegy 15 300 rászoruló budapesti háztartás számára.
Az eddigi jogos igények kielégítése 450 millió forint kiadással terheli meg a főváros pengeélen táncoló költségvetését.
A jogosultak körének kiterjesztése és persze a fájdalmasan alacsony nyugdíjak következtében a fővárosi lakásrezsi támogatást ma már legnagyobb számban a kisnyugdíjasok veszik igénybe, közel tízezer nyugdíjas háztartás. 1400 rokkantsági ellátásban, ápolási díjban részesülő vagy csökkent munkaképességű ember jut jelenleg ilyen támogatáshoz, -s több száz gyermekszegénységben élő vagy munkanélküli, regisztrált álláskereső.
Az önkormányzatok egy része, köztük a Fővárosi Önkormányzat is lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy a mai nehéz körülmények között a legrászorultabb emberek segítségére siessen. Számunkra nem kérdéses, hogy költségvetési helyzetük miatt ez csak igen töredékes, részleges lehet, azonban enélkül csak a teljes szétesés várna ránk.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.