A KSH kedden publikált adatai tavaly egész évben 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság – ám az első és második félév merőben más képet mutat: az év első még 7,3 százalékos volt a gazdasági növekedés az erőltetett kormányzati növekedésösztönzésnek és a választás előtti pénzszórásoknak köszönhetően, míg a második félévben már csökkent a gazdaság az emelkedő energiaárak, az ukrajnai háború hatásai és a jelentős költségvetési megszorítások eredőjeként.
A bruttó hazai termék (GDP) értéke 2022 második harmadik és negyedik negyedében is csökkent negyedéves alapon,
vagyis a magyar gazdaság a definíció szerint recesszióba került.
A harmadik negyedben szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal csökkent a GDP, míg a most közölt negyedik negyedéves adat szerint további 0,4 százalékkal – vagyis lassult a visszaesés mértéke. (A KSH módosította az harmadik negyedéves számokat is korábban csak 0,4 százalékos visszaesést mért - most ezt emelték 0,7 százalékra.)
Az elemzők erre számítottak, így nincs komoly meglepetés a most közölt GDP adatokban – sőt a gazdaság lassulása még jót is tehet az infláció csökkenésének, illetve a rendkívül magas folyó fizetési mérleghiány csökkenésének. Éves alapon még pozitív maradt a növekedés 2022 utolsó negyedévben a GDP értéke még 0,4 százalékkal (naptárhatással kiigazítva 0,9 százalékkal) magasabb volt az előző évinél – ami annak köszönhető, hogy az első féléves növekedés még mindig gyorsabb volt, mint a második félévben mért lassulás – ezt jelzi az egész évre mért 4,6 százalékos növekedés is.
A KSH közleménye szerint 2022 negyedik negyedéves teljesítményhez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások, húzták a növekedést. Az iparon belül különösen autóipar illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten. A növekedést főként a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte- írta a KSH.
Idén az első félévben még csökkenhet a magyar gazdaság, a második félévben indulhat el lassú növekedés.
A piaci elemzők 2023-ra 0-1 százalékos gazdasági növekedést várnak, ezzel szemben az Orbán-kormány 1,5 százalékos növekedést jósol. Az Európai Bizottság héten kiadott előrejelzésében azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén 0,6 százalékkal nőhet – ez némileg elmarad az eurózóna 0,9 százalékra és a teljes EU-ban 0,8 százalékra várt növekedéstől – de az eltérés nem jelentős. Az Európai Bizottság – és minden más elemző – azzal számol, hogy 2024-re az uniós gazdaságok növekedését lassító problémák – infláció, magas energiaárak – oldódnak, így gyorsulhat a növekedés. 2024-re a Bizottság a magyar gazdaságra 2,6 százalékos növekedést jósol, amely belesimul a régiós átlagba, de lényegesen magasabb az egész EU-ban várt 1,6 százaléknál.
Listavezetők lettünk, a magyarországi infláció idén 10 százalékkal meghaladhatja az EU átlagátVirovácz Péter az ING Bank elemzője szerint kijelenthető, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van, éves bázison még képes volt bővülést felmutatni. Mindazonáltal a KSH külön megjegyezte, hogy a szokásosnál nagyobb revíziókra lehet számítani a közeljövőben az adatminőség romlása és az ebből fakadó módszertani nehézségek miatt. Nem lennénk meglepve, ha a részletes adatközlés során némiképp még borúsabbá válna a kép -írta az elemző kommentárjában.
A szakértő szerint előre tekintve egyelőre meglehetősen kevés a kapaszkodó, hiszen még januárra vonatkozóan sem láttunk havi gazdasági adatokat. Jelenleg reális esélyét látjuk annak, hogy 2023 első negyedévében is zsugorodjon negyedéves bázison a GDP, majd ezt követően indulhat meg a gazdasági kilábalás és a felzárkózás a válság előtti GDP-szinthez. Ez a felzárkózás 4-6 negyedévet vehet igénybe, vagyis egy rövid, sekély válságra számítunk csupán. A 2023-as gazdasági kilátásokat nagyban javítják a kedvező külső gazdasági folyamatok (a növekedés fókuszú kínai gazdaságpolitika, az amerikai és az európai gazdaságok ellenállóképessége, az energiaválság rémének múlása). Ugyanakkor a negatív áthúzódó hatások miatt nem számítunk 1 százaléknál dinamikusabb növekedésre az év egészét nézve. Az ING becslése 0,7 százalék, enyhe felfelé mutató kockázatokkal - mondta Virovácz Péter.
Suppan Gergely a Magyar Bankholding elemzője szerint a jelenlegi – a tavalyihoz képest számottevően visszaeső – viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, az ellátási láncok helyreállása miatt kedvezőbbek az európai kilátások, és a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet. Mindezek miatt a magyar gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest. Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság, ebben segíthet az üzletek, cégek fűtési szezont követő újranyitása is. A második felévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek a fogyasztást, az év végétől a várhatóan csökkenő kamatok miatt pedig a beruházásokat élénkíthetik, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést – tette hozzá az elemző, aki szerint a javuló kilátások miatt kismértékben emelni fogja a bank a jelenleg érvényben lévő idei 0,8 százalékos növekedési előrejelzését.
Varga Mihály nem aggódik
A magyar gazdaság 4,6 százalékkal erősödött a tavalyi évben. Magyarország az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növelni tudta gazdasági teljesítményét, sőt, az uniós növekedési rangsorban is előkelő helyen szerepel – kommentálta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adatait az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Brüsszelben. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz.
2021-ben 7,1%-kal, tavaly 4,6%-kal erősödött a magyar gazdaság, és azon dolgozunk, hogy idén is elkerüljük a recessziót – hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: bár az utolsó negyedévben 0,4%-os lassulást mértek, ez enyhe és átmeneti mérséklődés, az idei évben már folytatódhat a növekedés. A magyar gazdaság teljesítményének az alapja a munka: az elmúlt évtizedben 1 millió új munkahelyet teremtettünk, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót – ismertette Varga Mihály kiemelve, hogy a magyar munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4% körüli.