2024 Ambivalensen viszonyul republikánus vetélytársához, Donald Trump volt amerikai elnökhöz. A mindennapokban szembesül a rasszizmussal, mégis elbagatellizálja annak jelentőségét. Dél-Karolina kormányzójaként leszedette a rabszolgatartó Konföderáció zászlaját a rasszista indíttatású, 2015-ös, fekete hívők elleni charlestoni terrortámadást követően, alkalmasint határozottan elítéli a fehér felsőbbrendűség eszméjét, ám nem kíván teljesen elhatárolódni a szélsőjobboldaltól. Talán ezek a leginkább figyelemreméltó ismertetőjegyei Nikki Haley egykori ENSZ-nagykövetnek, aki kedden – Trump után másodikként – szállt ringbe a 2024-es republikánus elnökjelöltségért.
Az 51 éves politikus Twitter-videóban jelentette be indulási szándékát a jövő évi előválasztáson, majd tegnap a dél-karolinai Charlestonban tartotta meg hivatalos kampánynyitóját. Indiai-amerikai nőként meglehetősen egyedülálló a fehér férfiak dominálta republikánus körökben, ő a párt első színes bőrű női elnökjelölt-aspiránsa. Származása előnyére válhat, kiváltképp, hogy a rasszal összefüggő kérdésekben az amerikai jobboldali fősodor ellentmondásos nézeteit képviseli.
A volt dél-karolinai kormányzó tagadja, hogy a rasszizmus rendszerszintű probléma lenne az Egyesült Államokban, pedig pandzsábi indiai bevándorlók lányaként eddig egész életében rasszista megjegyzésekkel és diszkriminációval nézett szembe. Kampányvideójában külön kiemelte, hogy a dél-karolinai Bambergben nőtt fel, ahol a vasút egyik felén a fehérek, a másikon a feketék laktak, de ő egyik kategóriába sem tartozott. Gyakran felemlegeti azt is, hogy gyermekként nem is indulhatott a szépségversenyeken, mert a zsűri két rasszra osztotta a versenyzőket, és ő egyikbe sem fért bele.
Identitásán kívül mindazonáltal egyelőre semmi sem emeli ki Haleyt jobboldalon. Három és fél perces kampányvideójában tipikus republikánus frázisokat pufogtatott, miszerint Joe Biden amerikai elnök rosszul vezeti az országot, a Demokrata Párt „szocialista”, az Egyesült Államok a világ legjobb országa, felelős költségvetési politikára van szükség, és határozottan fel kell lépni Kínával és Oroszországgal szemben.
Legnagyobb gyenge pontja az lehet, hogy más prominens konzervatívokhoz hasonlóan ő is „szélkakasként” változtatta Trumppal kapcsolatos álláspontját, attól függően, hogy a milliárdos éppen mennyire látszott népszerűnek a jobboldalon. 2016 elején például még kínosnak érezte személyét és bírálta őt, amiért Trump nem volt hajlandó világosan elítélni a fehér felsőbbrendűség eszméjét. Kilenc hónappal később aztán mégis csatlakozott a kabinetjéhez. Két évet szolgált amerikai ENSZ-nagykövetként, majd váratlanul lemondott, egyes találgatások szerint azért, mert Oroszországgal szembeni kritikus álláspontját nehezen tudta összeegyeztetni a Trump-adminisztráció időnként oroszbarát irányvonalával. A 2021. január 6-i puccskísérletet követően a Politico hírportálnak arról beszélt, hogy a bukott elnök „olyan útra tévedt, amire nem kellett volna”, a Republikánus Pártnak pedig nem szabadott volna követnie őt. „És nem engedhetjük, hogy ez még egyszer megtörténjen” – szögezte le. Két hónapra rá viszont már azt mondta, hogy támogatná Trump 2024-es elnökjelöltségét, és nem indulna ellene az előválasztáson, bő félévvel aztán pedig azt fejtegette, hogy a Republikánus Pártnak szüksége van a milliárdosra.
Haley hiába hangoztatja, hogy eddig egyetlen választást sem veszített el, a felmérések alapján ezúttal teljesen esélytelennek tűnik Trump és a várhatóan szintén induló republikánus nagyágyúk – Ron DeSantis floridai kormányzó, Mike Pence volt alelnök és Mike Pompeo korábbi külügyminiszter – mellett. Az egykori ENSZ-nagykövet vélhetően abban bízhat, hogy az előválasztás majdani befutója maga mellé emeli őt alelnökjelöltként.