Már legalább tíz púpos bálnatetemet találtak a partra sodródva idén az USA keleti partján New Jersey államban. A legutóbbit kedden távolították el és vitték boncolásra, és szövetminta gyűjtésre, amire azért van szükség, hogy kiderítsék, milyen esetleges betegség következménye lehet, hogy a cetek olyan mértékben elvesztik tájékozódási képességüket, hogy a nyílt víz helyett a part felé veszik az irányt. A NOAA Fisheries, kormányzati tengerbiológiai kutatóintézet 2016 óta gyűjtött adatok alapján próbálja meg kideríteni, mi lehet ezeknek a hátterében. Egyes természetvédők szerint az utóbbi években megszaporodott esetek mögött a tengeri szélerőművek lehetnek, amelyek olyan hanghatásokat keltenek, amik megzavarják a bálnák tájékozódását. A tudósok és a szövetségi tisztviselők szerint ezt az elméletet semmi sem támasztja alá.
Tény, hogy az utóbbi években nő az ember okozta bálnahalálozások száma: a 178 keleti parti eset - amit tudósok megvizsgáltak - 40 százaléka mögött hajókkal való ütközés, vagy halászhálóba való gabalyodás áll. Az elmúlt években a szélenergia-ipar fejlesztésébe kezdett a Biden-kormány. Tizenkét New Jersey állambeli polgármester levelet írt a kormánynak, hogy függesszék fel a további munkákat, amíg kivizsgálják, valóban nem felelősek a bálnák haláláért. A cetek parti vagy partközeli halála régóta rejtély, a vizsgálat azért nehéz, mert a tetemek a vízben sodródnak és nehéz vagy lehetetlen partara vontatni őket, vagy amire a boncolás megkezdődhet, már bomlásnak indultak.
– A részleges vagy teljes boncolások adatai - amit a cetek csakem felénél elvégeztünk - szerint semmi sem utal arra, hogy a pusztulás mögött a szélturbinák állnának
– mondta Lauren Gaches, a NOAA Fisheries kommunikációs igazgatója. Mindazonáltal van esélye annak, hogy a szerkezetek hanghatásai befolyásolják a tengeri emlősök viselkedését. A ceteknek érzékeny a hallásuk, és ismert, hogy elkerülnek olyan területeket, ahol bizonyos hangfrekvenciák hallhatók. Ugyanakkor a szélenergiaipar által kibocsátott hangok sokkal kevésbé intenzívek és jóval kisebb területekre koncentrálódnak, mint amelyek a fosszilis energiaforrások kitermeléséhez köthetők. Az olaj- és gázkutatások során sokkal mélyebbre kell fúrniuk a cégeknek, míg a partmenti szélfarm fejlesztésekhez sokkal közelebbi területeket kell feltérképezniük, előbbihez több tízezerszer erőteljesebb technológia szükséges.
A NOAA, amely azokért a szabályozásokért is felelős, amelyek a ceteket érintő emberi hatásokat korlátozzák, két elméletet állított fel: az egyik szerint azért növekedett meg az esetek száma, mert a hosszúszárnyú bálnák populációja megnőtt az utóbbi időkben. A másik, hogy a klímaváltozás következtében új élőhelyeket kereső zsákmányállatokat követve kerülnek közelebb az emberekhez. Az Atlanti-óceán forgalmas partjai az USA közelében rendkívűl veszélyesek a cetek számára, de a szélfarmok halálos hatása nem bizonyított.
A hím púpos bálna január 30-án sodródott partra Long Island partjánál
Fotó: AFP/KENA BETANCUR
