Fordulatot jelez az olcsóbb vaj, lassulhat a drágulás

Több, korábban gyors ütemben dráguló élelmiszer ára változatlan maradt, a vajé pedig még csökkent is az utóbbi hetekben. További mérséklődés jöhet, de a tavalyi, jóval alacsonyabb árak már nem térnek vissza.

Látványosan csökkent a vaj ára múlt héten a kiskereskedelmi üzletláncokban. Több, korábban rohamtempóban dráguló élelmiszer – például a 1,5 százalékos UHT tej, a tejföl, a trappista sajt vagy a félbarnakenyér - ára pedig hetek óta lényegében változatlan. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinfomációs Rendszerének (AKI PÁIR) adatai szerint a gyártói márkás, 82 százalékos zsírtartalmú, 100 grammos vaj kilónkénti átlagára tavaly év végére már 10 ezer forint fölé ugrott, de január óta ismét 9900 forint alatt mozog. Saját márkás kiszerelésben jelentősebb az árcsökkenés: a tavaly év végi 6708 forintos ár némi ingadozás után múlt hétre 5783 forintra esett. Ez azonban még mindig csak azt jelenti, hogy az árak arra a szintre tértek vissza, ahol december illetve november közepén voltak. Az egy évvel ezelőtti 4390, illetve 3328 forintos kilós átlagárhoz képest még jelenleg is 113, illetve 74 százalékkal többe kerül most a vaj.

Előbb az Aldi közölte, hogy 20 százalékkal tartósan csökkenti legnépszerűbb vajainak árát, mire válaszul a Lidl 21, illetve 25 százalékos ármérséklést jelentett be. Később a CBA és a Penny is hasonló döntésekről számolt be, a Tesco pedig azt közölte: január óta több mint 2 ezer termékük ára csökkent átlagosan 9,5 százalékkal. A diszkontláncok többnyire az alacsonyabb beszerzési árakkal indokolták lépéseiket, ám a döntésekben minden bizonnyal az egyre jobban visszaeső fogyasztás is szerepet játszik. A KSH adatai szerint tavaly decemberben ugyanis az ünnepek ellenére már bő 8 százalékkal kevesebb élelmiszert pakoltak kosaraikba az emberek, mint egy évvel korábban. Ezekért viszont csaknem 165 milliárd forinttal többet – az előző évi 672,6 milliárd után 837,1 milliárd forintot – fizettek ki, az élelmiszerek ára ugyanis ekkor már átlagosan csaknem 45 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez egy könnyen értelmezhető, szimbolikus történet, de igazából nem is a vajról szól. Nem arról van szó ugyanis, hogy hatékonyabbak lettek a vajtermelők és ezért olcsóbban tudják előállítani ezt a terméket, hanem arról, hogy az élelmiszerárak már elértek egy olyan szintet, amely visszaveti a fogyasztást. A kereskedőknek ezért új stratégiákat kell alkalmazniuk: ennek része, hogy bizonyos termékek árát csökkentik – értékelte a helyzetet érdeklődésünkre Virovácz Péter. Az ING vezető makrogazdasági elemzője úgy véli: az infláció elérte a csúcspontját, mivel már nincs meg az a kereslet, ami lehetővé tenné az árak további emelését. Az elkövetkező hónapokban ezért mérséklődhet a drágulás üteme, és februárban 40 százalék alá mehet az éves élelmiszerinfláció üteme. A most körvonalazódó árváltozások tehát továbbra sem jelentik azt, hogy visszamennek az árak az egy-két évvel ezelőtti szintre; ennek bekövetkeztére a későbbiekben sem lát esélyt az elemző.

Virovácz Péter szerint a vaj árának alakulásából is látszik, hogy elsősorban az import termékeket tudják most olcsóbban kínálni a kereskedők. A hazai vajak árát 10, az importét 20 százalékkal csökkentették, aminek egyértelműen a forint erősödése az oka – mutatott rá. A gyors drágulás egyik fő hajtóereje ugyanis eddig a forint gyengülése volt. Továbbra is jelen vannak ugyanakkor az infláció szempontjából erős kockázati tényezők. A kiskereskedelmi cégek továbbra is versenyeznek a munkaerőért, ami felhajtja a bérköltséget, és a szektort érintő különadók is nagy terhet jelentenek - ezeket pedig ki kell gazdálkodni. Mindezek alapján az elemző úgy véli: lesz néhány termék, ahol akár még árcsökkenést is jöhet, de ez nem lesz általános. Amit most látunk, még csak egy útnak az eleje, ami még korántsem nem jelenti azt, hogy véget ért a komoly drágulás időszaka.