Brutális mértékben költekezett az Orbán-kormány 2022 végén is

Tavaly sem maradt el az év végi pénzszórás.

A jegybank adatai szerint a tavalyi utolsó negyedévben az államháztartás hiánya elérte a GDP 13,4 százalékát, amely meghaladta az egy évvel azelőtti 10,9 százalékot is, amikor a kormány már a választási kampány részeként "szórta" a pénzt. A KSH adataiból tudható, hogy 2022 második felében már csökkent a bruttó hazai termék (GDP), az év végi költekezést a gazdasági növekedés fenntartásával kapcsolatos kiadások és az extramagas energiaszámlák (rezsicsökkentés) magyarázhatják. Tavaly egész évben a GDP 6,1 százaléka lett az államháztartás hiánya az MNB számításai szerint, ami megfelel a kormány módosított hiánycéljának. A viszonylag magas hiány ellenére csökkent az államadósság GDP-arányos mértéke: az előző év végi 76,8 százalékkal szemben tavaly decemberben már csak 72,9 százalékon állt a mutató.

A hiánycsökkenés egyaránt köszönhető a rendkívül magas inflációnak (éves szinten 14,5 százalék), illetve a 4,6 százalékos gazdasági növekedésnek, ugyanis mind a kettő növelte a GDP értékét, így csökkentve a GDP-arányos adósságmutatót. Az idén az a paradox helyzet fordul elő, hogy a 0-1 százalékos gazdasági növekedés mellett, és a 3,5 százalék körüli hiány ellenére tovább mérséklődik az államadósság mértéke, ugyanis a GDP-t növeli a magas, 15-18 százalékra várt idei infláció is. Így az állam a magas inflációból nemcsak a megugró áfa-bevételeken keresztül szerez hasznot, hanem az segíti a kimutatott államadósság csökkenését is.

A jegybank előrejelzése szerint a magas inflációnak köszönhetően az államadósság idén mintegy 3,5 százalékponttal is csökkenhet. Az MNB a decemberi Inflációs jelentésben még azzal számolt, hogy 2022-ben a GDP-arányos adósság 74,3 százalék lesz, s ez csökkenne 2023 végére 70,8 százalékra. Ugyanakkor a tényadat lényegesen jobb lett a jegybanki előjelzésnél, ami alapján reális, hogy az adósságmutató már az idén lecsökken a GDP 70 százaléka alá, ami lényegesen jobb, mint az EU tagállamok jelenlegi, 85 százalékos mutatója, nem beszélve az eurózóna 93 százalékos átlagos államadósságáról.

Ugyanakkor még sincs mit ünnepelni, hisz az uniós szabályok szerint az államadósság mértékét a GDP 60 százalékára kell csökkenteni, ezzel az unió számos tagállama tartozik. A hazai szabályokban 50 százalék a cél, legalábbis ez szerepel az alaptörvényben, mi több az Alkotmánybíróság mindaddig nem is vizsgálhatja az adótörvények alaptörvény-ellenességét, amíg e felett van az államadósság-mutató. Ilyen alacsony szinten az elmúlt évtizedekben még soha nem volt a magyar államadósság, a mélypont 52,3 százalék volt 2001-ben.