Lassú tempóban ugyan, de hónapról hónapra növekszik a munkanélküliek száma. A KSH pénteken közölt adatai szerint ez a tendencia folytatódott januárban is, hiszen a munkanélküliek száma ismét 2 ezer fővel 192 ezerre emelkedett decemberhez képest. Négy hónap alatt ez immár 16 ezer fős növekedés, a munkanélküliségi ráta pedig az októberi 3,6 százalékról 3,9 százalékra emelkedett.
A KSH azt tekinti munkanélkülinek, akinek pillanatnyilag nincs munkája, de aktívan keres, és két héten belül be is tudna állni dolgozni. Becslésük alapját a negyedévente, 38 ezer fős mintán felvett munkaerőfelmérés adja. A KSH tájékoztatása szerint az idén januártól e becslést a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól (NFSZ) átvett adminisztratív adatok bevonásával készítik, a korábbinál nagyobb pontosság érdekében. Az adatok még így is eltérnek, hiszen az NFSZ szerint januárban a KSH által becsültnél
52 ezerrel több, összesen 244 ezer tényleges álláskeresőt tartottak nyilván a munkaügyi központok. Ez ráadásul több, mint 13 ezer fős, 6 százalékos növekedést jelent egyetlen hónap alatt.
Már három negyedév óta tart a legfontosabb munkaerőpiaci mutató lassú, trendszerű romlása. A háromhavi mozgóátlag is emelkedik: a november-januári időszakban a KSH fő mutatója,
a hivatalos munkanélküliségi ráta 4 százalékon állt. Legutóbb 2021 nyarán volt ilyen magas az adat
– hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. Hozzátette: januárban ismét nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliek száma, mint amennyivel csökkent a foglalkoztatotti létszám. Ennek szerinte az lehet a magyarázata, hogy a magas infláció miatt egyre többen térnek vissza az inaktivitásból és kezdenek aktív munkakeresésbe. Mivel azonban a vállalatok nagyjából fele a kialakult gazdasági helyzetben létszámstopot rendelt el, nem tudnak azonnal elhelyezkedni, így az új álláskeresők a hivatalos munkanélküliségi statisztikát emelik.
A vállalatok a technikai recesszióra a munkaerőpiaci igényeik átalakításával reagálnak, és elsősorban azokon a területeken zajlanak az elbocsátások, ahol a gazdasági kilátások nagyobb mértékben romlottak. Ezek között találjuk az építőipart, ahol jelentősen csökkent a rendelésállomány, de a szolgáltatószektoron belül az adminisztratív területek és az ingatlanügyletek ágazat is ide sorolható. Utóbbi esetében a magas kamatkörnyezet miatt befékeződött ingatlanpiac tükröződik vissza a munkaerőpiacon – magyarázta az elemző.
A KSH szerint januárban 4 millió 699 ezernél járt a foglalkoztatotti létszám. A nyári csúcs óta tehát folyamatos a foglalkoztatás lemorzsolódása. Virovácz Péter szerint
a vállalatok elkezdtek alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, és egyre többen a létszámleépítésben látják a megoldást.
