KSH;országgyűlési képviselők;átlagbér;mediánbér;

Bőven félmillió forint fölé mérte a KSH a tavalyi átlagbért, az országgyűlési képviselők jövő héttől ennek háromszorosát kapják

A képviselőknek 17,5 százalékkal nő alapilletményük.

Bruttó 515 800 forintot kerestek átlagosan tavaly a magyar dolgozók, vagyis nettóban – adókedvezmények nélkül - 343 ezer forintot vittek haza 2022-ben havonta. Ez legalábbis a hivatalos nemzetgazdasági átlagbér, amelyet a KSH csütörtökön közzétett, és amelytől például az országgyűlési képviselők vagy a jegybankelnök tiszteletdíja is függ. A jogalkotói ceruza vastagon fogott, amikor a törvényhozók saját keresetéről kellett dönteni, hiszen nem csupán ez az átlagbéradat áll rendelkezésre a KSH-nál a hazai kereseti viszonyokról. Viszont ez mutatja a legmagasabb értéket.

Az Országgyűlésről szóló törvény - a Fidesz előterjesztésére, a kormánytöbbség voksaival 2018-ban megszavazott módosítása - alapján a képviselők alapilletménye minden év március 1-jétől automatikusan a KSH által közzétett, az előző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagbér háromszorosára nő.

Ez a gyakorlatban azt jelenti tehát, hogy jövő szerdától 231 ezer forinttal - a tavalyi 1 millió 316 ezer forintról 1 millió 547 ezer forintra - ugrik a képviselői juttatás. 

A frakcióvezetőknek ennek duplája – 3 millió 94 ezer forint - jár, Kövér László házelnök pedig a képviselői alapilletmény 2,7-szeresét – 4 millió 177 ezer forintot – kapja.

Matolcsy György jegybankelnök eddigi 5 millió forintos juttatása egy tavalyi törvénymódosítás értelmében nő március 1-jétől az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset tizenkétszerese havonta: azaz szerdától 6 millió 190 ezer forintra. Orbán Viktor miniszterelnöki illetményét szintén tavaly duplázta meg az Országgyűlés kormánypárti többsége, amikor azt a házelnök juttatásához igazította. A kormányfőnek ezen felül még képviselői alapilletmény is jár, vagyis összesen 5 millió 724 forintot kap.

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja ráadásul jó eséllyel inflációkövető lesz, ha a kormány 15 százalékos ez évi prognózisa valósul meg. Ha az elemzői várakozásokhoz közelebb álló 15-19,5 százalékos jegybanki előrejelzést vesszük alapul, akkor kicsit rajtaveszthetnek a számításon a honatyák. A KSH szerint ugyanis a tavalyi évre mért nettó és bruttó átlagkereset is 17,5 százalékkal nőtt, ennyivel nő tehát a képviselők juttatása is.

Az alkalmazottak keresete eközben tavaly decemberben a KSH számításai szerint már 5,1 százalékkal ért kevesebbet, mint 2021 végén, hiszen az éves infláció 2022 utolsó hónapjára már 24,5 százalékra nőtt. (Az év egészére még 2,6 százalékos reálkeresetnövekedést mutatott ki a KSH, miután a 2022-es átlagos infláció „csak” 14,5 százalék volt).

Negyedik hónapja veszítenek értékükből a fizetések

Tavaly decemberben a KSH szerint már 581 900 forint volt a bruttó, és 387 ezer forint a nettó átlagbér, ami egyaránt 18,1 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A bérek vásárlóereje ugyanakkor 5,1 százalékkal a csökkent, vagyis immár negatív tartományban van a mutató – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője. A versenyszférában 18,3 százalékkal nőtt az átlagbér, a medián kereset viszont 19 százalékkal, vagyis elsősorban az alacsonyabb fizetéseket korrigálták a vállalatok. Az elemző szerint az idén a tavalyinál már alacsonyabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos bérnövekedés. A vállalatok jelentős része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, ami kikényszeríti a bérek emelését. A Randstad felmérése szerint a vállalatok 62 százaléka ugyanakkor a recesszió fényében újragondolja a cég munkaerőigényét, felük létszámstopot rendel el. Virovácz Péter szerint ez jelentősen mérsékli az ár-bér spirál felerősödésének kockázatát.

A képviselői fizetések kiindulópontjául szolgáló hivatalos átlagbéradat ráadásul egyáltalán nem a valós kereseti viszonyokat tükrözi, hiszen azt csak a legalább 5 fős munkahelyeken dolgozó 2,9 millió teljes munkaidős alkalmazott fizetése alapján számolják ki. Márpedig – szintén a KSH adatai alapján – a foglalkoztatottak száma 4,7 millió felett jár. Vagyis csaknem 2 millió dolgozó ember – részmunkaidős, vagy kisebb cég alkalmazottja, vállalkozó – keresetét egyáltalán nem számítják bele az átlagbérbe. Ha beleszámítanák, alacsonyabb összeg jönne ki, hiszen  a kisebb cégek figyelembevételével számolt átlagbér már csak alig bruttó 500 ezer forint. Ebben sincs még benne a részmunkaidősök keresete, csak a 3,2 millió teljes munkaidős alkalmazotté.

Az átlagot ráadásul egy-egy nagyobb bér feljebb húzza, miközben a többség nem keres annyit. A mediánbér talán valamivel jobban mutatja a hazai viszonyokat. Ennél ugyanis az alkalmazottak fele többet, fele kevesebbet keres. Ez a munkáltatók teljes körénél a tavalyi évben bruttó 389 ezer forint volt. Vagyis csaknem 127 ezer forinttal kisebb összeg, mint a hivatalos bruttó nemzetgazdasági átlagbér. Ha ennek háromszorosában állapítanák meg a képviselői alapilletményt, akkor az „csak” 1 millió 167 ezer forint lenne, vagyis 380 ezer forinttal kevesebb, mint ami most jár.

Még a kétharmad sem kapott tavaly béremelést

Némiképp ellentmond a KSH 17,5 százalékos béremelkedésről szóló adatainak a Profession.hu reprezentatív felmérése, amely szerint tavaly a munkavállalók 63 százaléka kapott valamilyen fizetésemelést vagy kiegészítést, 59 százalékuk 10 százalék alatti mértékben. A hivatalos, 14,5 százalékos pénzromlást meghaladó mértékben a dolgozók ötödének emelkedett a bére. Az idén alig több, mint felük számít valamilyen kompenzációra: kevesebb, mint felük fizetésemelést, tizedük egyszeri pluszjuttatást remél. Az átlagosnál kisebb arányban bíznak ebben a részmunkaidősök, az alacsony végzettségűek, illetve az államigazgatásban dolgozók.