határon túli támogatás;Magyarország;magyar külpolitika;

Stratégiaváltás jöhet a határon túli támogatáspolitikában, az Orbán-kormány csaknem a duplájára emelte az összeget

Négyszeresére emeli az Orbán-kormány a határon túli tanulók 2003 óta változatlan összegű oktatási-nevelési támogatását, ami radikális irányváltást jelent a korábbi évekhez képest.

A jelenlegi 22 400 forintról a többszörösére növeli a kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára. Elmondása szerint Kárpátalján a magyar oktatási intézményekben tanulók a háborús nehézségek miatt már januártól 100 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak, és a szeptemberben induló új tanévtől hasonló nagyságú éves összeg jut a többi határon túli magyar közösség magyar iskolák mellett döntő tagjainak is. Ez némiképp magyarázattal szolgál arra a látszólagos ellentmondásra, ami Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyári tusnádi, majd az őszi Máért-on megismételt beszéde, illetve az év végi költségvetési kiigazítás között jelentkezett.

A miniszterelnök ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a következő egy-két évben várhatóan nem indulnak új nagyberuházások, a folyamatban lévőket viszont befejezik, és emelkedni fognak a családtámogatások. Utóbbi kategóriába azonban kizárólag a kedvezménytörvény (ismertebb nevén az első Orbán-kormány idején elfogadott státustörvény) alapján folyósított úgynevezett oktatási-nevelési támogatás tartozik, az ezen túlmenő családtámogatásokra – az anyasági támogatás és babakötvény – kizárólag a magyar állampolgárságot felvett szülök és a Magyarországon is anyakönyvezett újszülöttek jogosultak. Utóbbi feltételezhetően nem a határon túli támogatási keret terhére történik.

Mindenesetre a bejelentés részben magyarázatot ad arra, hogy a tavaly májusban összeállított és júliusban megszavazott 2023-as költségvetésben a határon túli pénzeket osztó Bethlen Gábor Alap 34 milliárd forintos keretét az év végi kiigazításon 62 milliárdra emelték. 

Azért csak részben, mert az oktatási-nevelési támogatások zöme csak az őszi tanévtől indul, ami a szokásos eljárás szerint azt is jelenti, hogy a következő naptári évben, azaz a 2024-es költségvetésből jutnak hozzá az érintettek. Hogy pontosan hány jogosultról van szó, mekkora összeget jelent a 22 400 forint 100 ezerre emelése, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől, Semjén Zsolttól próbáltuk megtudni. Levelünkre ugyan kaptunk választ, kérdéseinkre azonban nem.

Megkérdeztük, összesen hány jogosult van a környező országokban, hogy a januártól már megemelt összeget Kárpátalján hányan kapják – ami egyben némi rálátást adna arra, hogy hány magyarul tanuló óvodás, iskolás, egyetemista van jelenleg a környező országokban, illetve a háború sújtotta Ukrajnában. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy a válság miatt milyen határon túli támogatási programok álltak le és melyek maradtak, illetve hogy mi a helyzet a nemzetpolitika zászlóshajójának tekintett, legnagyobb összegekkel rendelkező gazdaságfejlesztési programokkal Szerbiában, Romániában és Szlovákiában.

A külhoni támogatások változása 2010 után

A második Orbán-kormány hivatalba lépését követő években a határon túli magyarok támogatási kerete 9,6 - 12,5 milliárd forint között változott. Ha egy adott évben csökkentett összeg volt hatályos, akkor a keret felülről nyitottnak számított, azaz tényleges szükség esetén pótolható volt más előirányzatból. A második Orbán-kormány 2010-ben az örökölt költségvetéssel gazdálkodhatott, 2011-ben még az oktatási-nevelési támogatásokat is csökkentették 16 ezer forintra, 2012-től kezdve viszont fokozatosan, majd exponenciálisan emelkedett a külhoni támogatási keret. (Az éves összegek nem a kormányzati támogatás átláthatóságának köszönhetően ismertek, hanem az Átlátszó Erdély oknyomozó munkájának eredményeként.)

2011- 12 milliárd

2012- 14 milliárd

2013 - 15 milliárd

2014 - 17 milliárd

2015- 22 milliárd

2016 - 60 milliárd

2017 - 76 milliárd 

2018 - 85 milliárd

2019 - 57 milliárd

2020 - 129 milliárd

2021 - 32 milliárd

2022 - még nem ismert a végleges adat, a tervezett és valós keret között rendre nagy eltérések tapasztalhatók.

„A Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiai céljait a válság ellenére sem módosította. A nemzetegyesítés pedig ilyen stratégiai cél. Egyetlen nemzetpolitikai programot sem szüntetünk meg, a külhoni magyar közösségek támogatása továbbra is folyamatos” - áll a Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszában. A megemelt támogatásról is csak annyit közöltek, amennyi a sajtóból is kiderült – vagyis, hogy a kárpátaljaiak már idén januártól a 100 ezer forintot kapják, ami ősztől a többi szomszédos országban magyarul tanuló és a támogatást igénylő gyerekek családjai számára is járni fog.

A számokat csak a politikai nyilatkozatokból lehet kihalászni. Semjén Zsolt az őszi Máérton azt mondta, hogy 225 ezer külhoni magyar gyerek részesül oktatási-nevelési támogatásban. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pedig januárban a szlovákiai „baráti” sajtónak, a Felvidék Ma portálnak arról beszélt, hogy a megemelt kárpátaljai támogatás 19 ezer gyereket érint, ezt viszont két részben kapják meg az érintettek, első körben a régi 22 400 forintot kapták meg. Ez azért érdekes, mert mindenki más kész tényként közölte a megemelt összeg folyósítását.  (Az államtitkár által említett 19 ezer jogosult támogatása az emelt összeggel számolva 1,9 milliárd forintot jelent.)

Ha a Semjén Zsolt által közölt 225 ezer jogosulttal számolunk, akkor a megemelt összeggel a korábbi 5,04 milliárd helyett 22,5 milliárdot tesz ki ez a támogatási forma, ami magyarázza az összkeret bővítését. 

Mivel emellett még az ugyancsak az első Orbán-kormány által létrehozott és a magyar állam által fenntartott határon túli magyar egyetemek – az erdélyi Sapientia, a szlovákiai Selye János és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola normatív támogatása, illetve a Gyurcsány-kormány idején elindított, a „nemzeti kormány” által ugyan lényegesen megcsonkítva, de továbbvitt nemzeti jelentőségű intézmények és programok - kvázi normatív finanszírozása úgymond kötelező feladat, az eredetileg tervezett 34 milliárdos keretet teljesen felemésztette volna, semmi másra nem hagyva teret és lehetőséget.

A külhoni támogatási keret közel duplájára emelése így is több kérdést vet fel. Látványos növekedés után az utóbbi két évben drasztikusan csökkent a határon túli támogatások mértéke, az utóbbi hónapokban pedig komoly megszorítások történtek. Januártól forráshiányra hivatkozva megszűntek a 2017 után mintegy 7,5 milliárdból kiépített erdélyi sajtóbirodalom nyomtatott lapjai, januárban a Tőkés László pártja által évi 250 milliós támogatásból működtetett Demokrácia Központok kényszerültek bezárni, ugyancsak pénzszűke miatt. A sokmilliárdos gazdaságfejlesztési programok a román és szlovák kormány kifogásai miatt szünetelnek, csak  a korábban elkezdett programokat fejezik be, újakat nem tudnak hirdetni. (Románia 2019 őszén, Szlovákia 2021 tavaszán keményített be e téren, arra hivatkozva, hogy átláthatatlan, nem EU-konform támogatásról van szó.) Így igazi talány, mire szánják a megemelt keretet, hiszen minden más támogatási forma ezekhez képest „aprópénz”. Hacsak nem történik alapvető elmozdulás a támogatási stratégiában és gyakorlatban. Ugyanis az oktatási-nevelési támogatások emelése ebbe az irányba mutat. A korábbi gyakorlatban a támogatásokat nem magánszemélyek, hanem intézmények, alapítványok kapták, az oktatási-nevelési pénzek viszont közvetlenül a (potenciális választópolgár) magánszemélyekhez jutnak el.

Volt oka a stagnálásnak

A státustörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatást 2003 óta kapják a magyar oktatási intézményben tanuló határon túli diákok. Az összeg az elmúlt 20 évben elvben változatlan volt, csupán a második Orbán-kormány első éveiben csökkent. A jogosultak köre viszont bővült az óvodásokkal. Ez  az a támogatási forma, amely - általános vélemény szerint - a legfölöslegesebb és legigazságtalanabb, ennek is köszönhető, hogy mindeddig, bár megszüntetni egyetlen kormánynak sem volt bátorsága, nem is emelték annak összegét.

Hogy miért haszontalan? Azért, mert az a határon túli magyar szülő, aki eleve nem akarta magyar oktatási intézménybe íratni gyerekét, az aligha változtatta meg szándékát évi 22 400 forint hatására. Mivel a támogatás kimondott célja a magyar iskolaválasztás ösztönzése, különösebb eredményt aligha tudott elérni.

Hogy miért igazságtalan? Azért, mert ez az összeg alanyi jogon járt a magyar kisebbségi oktatás résztvevőinek, vagyis azok a családok is megkapták, akik igazán nem voltak rászorulva semmiféle szociális támogatásra. Nyilván léteztek és léteznek olyan szegény sorsú családok is, akiknek minden fillér számít, nekik segítséget jelentett ez az összeg is, mint ahogy a 100 ezer forintra emelt is minden bizonnyal jól jön majd.