Stratégiaváltás jöhet a határon túli támogatáspolitikában, az Orbán-kormány csaknem a duplájára emelte az összeget

Négyszeresére emeli az Orbán-kormány a határon túli tanulók 2003 óta változatlan összegű oktatási-nevelési támogatását, ami radikális irányváltást jelent a korábbi évekhez képest.

A jelenlegi 22 400 forintról a többszörösére növeli a kormány a határon túli oktatási-nevelési támogatást - jelentette be szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára. Elmondása szerint Kárpátalján a magyar oktatási intézményekben tanulók a háborús nehézségek miatt már januártól 100 ezer forintnak megfelelő összeget kapnak, és a szeptemberben induló új tanévtől hasonló nagyságú éves összeg jut a többi határon túli magyar közösség magyar iskolák mellett döntő tagjainak is. Ez némiképp magyarázattal szolgál arra a látszólagos ellentmondásra, ami Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyári tusnádi, majd az őszi Máért-on megismételt beszéde, illetve az év végi költségvetési kiigazítás között jelentkezett.

A miniszterelnök ugyanis egyértelműen kimondta, hogy a következő egy-két évben várhatóan nem indulnak új nagyberuházások, a folyamatban lévőket viszont befejezik, és emelkedni fognak a családtámogatások. Utóbbi kategóriába azonban kizárólag a kedvezménytörvény (ismertebb nevén az első Orbán-kormány idején elfogadott státustörvény) alapján folyósított úgynevezett oktatási-nevelési támogatás tartozik, az ezen túlmenő családtámogatásokra – az anyasági támogatás és babakötvény – kizárólag a magyar állampolgárságot felvett szülök és a Magyarországon is anyakönyvezett újszülöttek jogosultak. Utóbbi feltételezhetően nem a határon túli támogatási keret terhére történik.

Azért csak részben, mert az oktatási-nevelési támogatások zöme csak az őszi tanévtől indul, ami a szokásos eljárás szerint azt is jelenti, hogy a következő naptári évben, azaz a 2024-es költségvetésből jutnak hozzá az érintettek. Hogy pontosan hány jogosultról van szó, mekkora összeget jelent a 22 400 forint 100 ezerre emelése, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől, Semjén Zsolttól próbáltuk megtudni. Levelünkre ugyan kaptunk választ, kérdéseinkre azonban nem.

Megkérdeztük, összesen hány jogosult van a környező országokban, hogy a januártól már megemelt összeget Kárpátalján hányan kapják – ami egyben némi rálátást adna arra, hogy hány magyarul tanuló óvodás, iskolás, egyetemista van jelenleg a környező országokban, illetve a háború sújtotta Ukrajnában. Arra is szerettünk volna választ kapni, hogy a válság miatt milyen határon túli támogatási programok álltak le és melyek maradtak, illetve hogy mi a helyzet a nemzetpolitika zászlóshajójának tekintett, legnagyobb összegekkel rendelkező gazdaságfejlesztési programokkal Szerbiában, Romániában és Szlovákiában.

„A Magyar Kormány nemzetpolitikai stratégiai céljait a válság ellenére sem módosította. A nemzetegyesítés pedig ilyen stratégiai cél. Egyetlen nemzetpolitikai programot sem szüntetünk meg, a külhoni magyar közösségek támogatása továbbra is folyamatos” - áll a Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszában. A megemelt támogatásról is csak annyit közöltek, amennyi a sajtóból is kiderült – vagyis, hogy a kárpátaljaiak már idén januártól a 100 ezer forintot kapják, ami ősztől a többi szomszédos országban magyarul tanuló és a támogatást igénylő gyerekek családjai számára is járni fog.

A számokat csak a politikai nyilatkozatokból lehet kihalászni. Semjén Zsolt az őszi Máérton azt mondta, hogy 225 ezer külhoni magyar gyerek részesül oktatási-nevelési támogatásban. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár pedig januárban a szlovákiai „baráti” sajtónak, a Felvidék Ma portálnak arról beszélt, hogy a megemelt kárpátaljai támogatás 19 ezer gyereket érint, ezt viszont két részben kapják meg az érintettek, első körben a régi 22 400 forintot kapták meg. Ez azért érdekes, mert mindenki más kész tényként közölte a megemelt összeg folyósítását. (Az államtitkár által említett 19 ezer jogosult támogatása az emelt összeggel számolva 1,9 milliárd forintot jelent.)

Mivel emellett még az ugyancsak az első Orbán-kormány által létrehozott és a magyar állam által fenntartott határon túli magyar egyetemek – az erdélyi Sapientia, a szlovákiai Selye János és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola normatív támogatása, illetve a Gyurcsány-kormány idején elindított, a „nemzeti kormány” által ugyan lényegesen megcsonkítva, de továbbvitt nemzeti jelentőségű intézmények és programok - kvázi normatív finanszírozása úgymond kötelező feladat, az eredetileg tervezett 34 milliárdos keretet teljesen felemésztette volna, semmi másra nem hagyva teret és lehetőséget.

A külhoni támogatási keret közel duplájára emelése így is több kérdést vet fel. Látványos növekedés után az utóbbi két évben drasztikusan csökkent a határon túli támogatások mértéke, az utóbbi hónapokban pedig komoly megszorítások történtek. Januártól forráshiányra hivatkozva megszűntek a 2017 után mintegy 7,5 milliárdból kiépített erdélyi sajtóbirodalom nyomtatott lapjai, januárban a Tőkés László pártja által évi 250 milliós támogatásból működtetett Demokrácia Központok kényszerültek bezárni, ugyancsak pénzszűke miatt. A sokmilliárdos gazdaságfejlesztési programok a román és szlovák kormány kifogásai miatt szünetelnek, csak a korábban elkezdett programokat fejezik be, újakat nem tudnak hirdetni. (Románia 2019 őszén, Szlovákia 2021 tavaszán keményített be e téren, arra hivatkozva, hogy átláthatatlan, nem EU-konform támogatásról van szó.) Így igazi talány, mire szánják a megemelt keretet, hiszen minden más támogatási forma ezekhez képest „aprópénz”. Hacsak nem történik alapvető elmozdulás a támogatási stratégiában és gyakorlatban. Ugyanis az oktatási-nevelési támogatások emelése ebbe az irányba mutat. A korábbi gyakorlatban a támogatásokat nem magánszemélyek, hanem intézmények, alapítványok kapták, az oktatási-nevelési pénzek viszont közvetlenül a (potenciális választópolgár) magánszemélyekhez jutnak el.