Rejtélyes hackercsoport vihette a budapesti orosz kémbank leveleit, az Orbán-kormányban teljes hírzárlat van

Úgy tudjuk, a rejtélyes hátterű hackercsoport által közzétett iratok között van olyan vázlat is ami azt taglalja, hogy Szerbia bevonásával és a Magyarország részesedésének a növelésével, hogyan lehetne megoldani az IIB orosz résztulajdonból fakadó szankciós kitettségét.

Egy Karma_Byt3s nevű hackercsoport vállalta magára a főként orosz és magyar résztulajdonban lévő, Budapesten működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) levelezőszerverét ért támadást – derül ki a Cyber Threat Report nevű biztonságpolitikai szakportál cikkéből.

Mint arról beszámoltunk, a napokban ismeretlenek feltörték a bank levelezését és nagy tömegű, belső dokumentumokat szereztek meg, amelyeket közzétették az interneten illetve újságíróknak is eljuttattak. Az IIB bank közleménye is megerősítette, hogy február 17-én betörés történt, ám szerintük a közzétett e-mailes levélváltás „hamisított”. Azt érdeklődésünkre nem árulták el, hogy részben vagy teljességében hamisak lennének a kiszivárgott levelezése, és más kérdéseinkre sem válaszoltak. A magyar államapparátusban is teljes hírzárlat van, a Miniszterelnökség, a külügyi tárca és a rendőrség sem nyilatkozik az ügyről.

A Cyber Threat Report szakportál szerint a hackerek nemcsak az IIB levelezéséhez férhettek hozzá. A szaklap szerint a Karma_Byt3s nevű hekkercsoport eddig ismeretlen volt. A csoport Telegram-csatornáját csak február 10-én hozták létre és egyetlen „célpontja” az IIB volt. Lapunk úgy tudja, hogy a közzétett üzenetek között van a bank pénzügyi helyzetét taglaló dokumentum, illetve olyan belső irat is, ami a magyar kormány IIB-ben való lehetséges és jövőbeli részvállalását vázolja. A hackertámadás időzítése sokatmondó: pont azon a napon történt, amikor több más ország után a hagyományosan oroszbarát Bulgária is jelezte, hogy augusztustól kilép az IIB-ből. Szlovákia és Csehország már kilépett, Románia pedig a nyáron száll ki a bankból. Így a cégközpontot adó Magyarország maradt az IIB egyetlen Európai Uniós tagja. Miután Bulgáriának 14,46 százalékos részesedése volt, a bankban lévő orosz résztulajdon a döntéssel 45,44 százalékra nőtt. A második legnagyobb tulajdonos Magyarország 25,27 százalékkal. Résztulajdonos még többek között Kuba 2,83, Mongólia 1,8 és Vietnam 1,26 százalékos részesedéssel.

Úgy tudjuk, a rejtélyes hátterű hackercsoport által közzétett iratok között van olyan vázlat is ami azt taglalja, hogy Szerbia bevonásával és a Magyarország részesedésének a növelésével, hogyan lehetne megoldani az IIB orosz résztulajdonból fakadó szankciós kitettségét.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2012-ben újraélesztett egykori KGST-bank, az IIB régóta szúrja Magyarország NATO-szövetségeseinek a szemét, a bankban leginkább a putyini Oroszország trójai falovát látják, olyan pénzügyi eszközt, amelyen keresztül a a Krem eljut nyugatra, illetve a vele barátságos kormányzati szövetségeseit finanszírozhatja.

A bank ezt mindenkor tagadta, mondván, eddig soha sehol nem merült fel egy hivatalnoka kapcsán sem a titkosszolgálati tevékenység gyanúja. Ugyanakkor nem oszlatja az aggályokat, hogy az IIB vezetője, Nyikolaj Koszov régi hírszerző családból származik. Szülei magas rangú hírszerzők voltak, akiket egy időben Magyarországon is állomásoztattak, édesapja részt vett az 1956-os forradalom elfojtása utáni szovjet titkosszolgálati műveletekben.

Mindezek ellenére az oroszbarát Orbán-kormány rendkívül méltányos feltételekkel segítette a bank betelepülését Budapestre. Tagjainak diplomatáknak kijáró mentességet adott meg. Lapunk értesülései szerint azt is csak az amerikai diplomácia ellenkezése akadályozta meg, hogy az IIB az amerikai nagykövetség mellett kapjon helyet. Végül 2021-ben a főváros legértékesebb ingatlanjaként számon tartott Lánchíd Palotát szerezték meg székhelyül. A IIB speciális helyzetére jellemző, hogy a pénzügyi felügyelet feladatát ellátó Magyar Nemzeti Bank sem ellenőrzi. Az MNB lapunknak levelében megismételte korábbi álláspontját: az IIB – a rá vonatkozó törvény alapján – mindössze egy szűk, speciális területen tevékenykedik itthon.

"Nem a hazai bankpiac szerves része, egyebek közt hazai lakossági vagy kisvállalati ügyfélkörrel sem rendelkezik, azoktól betéteket nem gyűjt." Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mekkora magyar nagyvállalati ügyfélköre van a banknak."Az IIB mérete, aktivitása így a magyarországi bankpiac egészéhez képest csekély. A hitelintézettel kapcsolatos fejleményeknek ezért legföljebb minimális hatása lehet a hazai pénz- és tőkepiacokra" - írta körül a helyzetet az MNB.