Ha én OBH-, ne adj’ isten a végrehajtói kar elnöke lennék, elég sommásan el tudnám intézni a Kúria elnökének minapi közleményét: „mi a f...nak kellett odab...nia”. De persze egyikük sem vagyok, így a véleményem is némileg cizelláltabb Varga Zs. András megszólalásáról.
Történt ugyanis, hogy a kormánytól "legtávolabb" álló magyar civil szervezet, az Alapjogokért Központ vezetője az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntését azzal kommentálta, hogy az Ab „megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”, amikor tárgytalannak minősítette a tavalyi ún. „gyermekvédelmi népszavazás” ötödik kérdésének alkotmányossági vizsgálatát. Ez volt az a kérdés, amelyet a Kúria – az Ab ellenkező előjelű döntése dacára – másodszor sem hitelesített, így végül a referendumon sem szerepelt. Varga Judit igazságügyi miniszter ennek ellenére a Kúria második elutasító döntését is megóvta az Ab-nál (épp azzal a jogkörével élve, amit most a Varga Judit nevével jelzett „igazságügyi reform” tőle is). Az Ab viszont csaknem egy év után észlelte, hogy a népszavazás a többi négy kérdésben lezajlott – érvénytelen lett –, így érdemben nem tárgyalta Varga indítványát.
Ám Varga Zs. András Kúria-elnöknek kapóra jött, hogy a Fidesz-szatellit Alapjogokért Központ vezetője beszólt az alkotmánybíráknak és a kúria bíróknak, s közleményben állt ki a bírák függetlensége és pártatlansága mellett. Sőt, még arra is reagálhatott, amit az Alapjogokért Központ nem kérdőjelezett meg, hogy „a Kúria minden bírája törvényesen kinevezett bíró”. Magyarán, eljátszhatta a jó zsarut, a rossz zsaru Alapjogokért Központ mellett, ahogy Orbán Viktor is kiosztotta a Fidesz-frakciónak a rossz zsaru szerepét a svéd-finn NATO-csatlakozás ügyében.
A Kúria elnöke ezzel azt próbálta demonstrálni, amit sokan kétségbe vonnak, hogy mennyire alkalmas a posztjára, és hogy a kúriai bírói kinevezésekkel is minden rendben.