Hargitai Miklós;
szárazság;enyhe tél;
2023-02-28 18:08:00
Súlyos aszályba is torkollhat, hogy rekordalacsony a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a nagy folyóink vízgyűjtőjén.
Mintha csak a klíma-prognózisok tankönyvi illusztrációja lenne, úgy alakult az idei tél eddigi időjárása Európában. A térségünkre vonatkozó legtöbb klímamodell az éves csapadékmennyiség csökkenésével számol, de az a néhány újabb is, amely minimális csapadéktöbblettel kalkulál, azt tartalmazza, hogy télen hullhat – esetleg – több eső vagy hó, a vegetációs időszak viszont mindenképp szárazabb lesz. A nyári aszályos időszakok hossza pedig akár 50 százalékkal is nőhet az elmúlt évtizedekben megszokotthoz képest. Az év első hónapjának időjárási fejleményei éppen egy ilyen, a tavalyi országos aszályra ráduplázó szárazság esélyét látszanak növelni.
A legaggasztóbb jel a hóban tárolt vízkészlet mennyiségének drasztikus csökkenése. Közép-Európában a vízháztartás nagymértékben függ azoknak a folyóknak a vízjárásától, amelyeknek a vízgyűjtőjén ezen a télen sokkal kevesebb hó hullott, illetve maradt meg, mint a sokéves átlag. Márpedig a folyók szokásos tavaszi víztöbbletét normál években a fokozatosan elolvadó hómennyiség biztosítja. Ehhez képest a Duna felső vízgyűjtőjén (az Inn torkolata fölött), illetve a vízhozam szempontjából fontos mellékfolyó, az Inn vízgyűjtőjén is alig feleannyi (!) jelenleg – a február 27-i adatok szerint – a hóban tárolt vízkészlet mennyisége, mint az eddig feljegyzett történelmi minimum. Hasonló a helyzet a Felső-Tiszán is: a vízgyűjtő Tiszabecs fölötti szakaszán, vagyis a vízgyűjtő terület legnagyobb részén a sokéves minimum közelében van a hegyekben, hó formájában eltárolt vízmennyiség.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) néhány napja kiadott európai agrometeorológiai helyzetképe is egy kiterjedt aszály veszélyére figyelmeztet. Mint írják, Délnyugat-Európában csak az átlagos csapadékmennyiség 20 százaléka esett le, január eleje és február közepe között. Kisebb mértékben, de szintén észlelhető a csapadékhiány Németországban és a Fekete tenger térségében is. Mindehhez a megszokottnál melegebb időjárás is társult, ami azzal járt, hogy a téli csapadék vagy eleve eső formájában hullott le, vagy pedig, ha mégis hó esett, rövid úton elolvadt. (A növénytermesztés szempontjából egyik sem előnyös: a következmények, ahogy idén is láttuk, kisebb-nagyobb árhullámok a téli időszakban, amikor a mezőgazdaság semmi hasznát nem veszi a többletvíznek).
Ahogy a helyzetkép fogalmaz: „Összességében az átlagosnál enyhébb volt a tél eddig eltelt része Európában, a szokásosnál jóval kevesebb volt a hideg napok száma is. Az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal volt enyhébb időjárás ebben az időszakban Hollandiában, Németországban, Közép-Európában, Romániában, Bulgáriában, Kelet-Európa nagy részén, Skandináviában és Törökország keleti részén. Helyenként 4-6, néhol akár 6-8 fokkal is meghaladta ebben az időszakban a sok éves átlagot a hőmérséklet. Oroszország európai részének északi területein volt a legnagyobb eltérés, errefelé nyolc fokkal volt enyhébb a tél ezen szakasza az átlagosnál.”
Ami a csapadékot illeti: „Az átlagosnál akár 50 százalékkal is kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félsziget egyes részein, Franciaország déli, Olaszország északnyugati, Németország és Bulgária déli részén, illetve Törökországban nagy területen. Ukrajnát és Oroszország európai területének középső és déli területein is a csapadékhiány a jellemző. Ezeken a vidékeken jellemzően 40 mm alatt maradt a mintegy másfél havi csapadékmennyiség. Ezzel szemben az átlagos mennyiséget több mint 50 százalékkal meghaladta a lehullott csapadék a Kárpát medencében, Horvátországban és Szlovéniában.”
Magyarországon tehát a tél második fele az átlagosnál csapadékosabb volt, de – mint fentebb utaltunk rá – mezőgazdasági szempontból nagyrészt haszontalanul. Amikor pedig ténylegesen több vízre lenne szükség, a folyók a jelenlegi hóhelyzet alapján inkább a megszokottnál kevesebbet hoznak majd.
Az itt leírt helyzeten természetesen változtathat, ha a közeli jövőben tartósan csapadékosra furdul az időjárás. A Kárpát-medence talajai ugyanis nagyobbrészt telítettek, egy hosszabb esős időszak akár komolyabb árhullámot is előidézhet a tavasz elején. Ám egyrészt a jelenlegi hosszútávú előrejelzésekben nem szerepel komolyabb csapadék. Másrészt pedig egy esetleges kora tavaszi árhullám még mindig nem zárja ki, hogy a tavasz további része és a nyár aszályos legyen. Az aszály elkerülésében ugyanis az egyenletes(ebb) csapadékeloszlás mellett épp a hegyekben fokozatosan elolvadó, és ezzel a folyók vízutánpótlását tartósan biztosító hókészlet játszhatna kulcsszerepet.