Az előzetes reményekkel szemben nem írták alá a Szerbia és Koszovó feszült viszonyának normalizálását célzó nyugati béketervet, de szóban támogatta azt a szerb elnök és a koszovói kormányfő, legalábbis erre tett utalást a hétfői megbeszéléseket követően Josep Borrell, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa. Mint mondta, most további tárgyalásokra van szükség a megállapodás megszületéséhez, amire március végéig kerülhet sor. Borrell szerint mindkét fél ígéretet tett arra, „nem tesznek olyan egyoldalú intézkedéseket, amelyek feszültségekhez vezethetnek és veszélyeztethetik a megállapodást”. "Ez a megegyezés elsősorban Koszovó és Szerbia polgárainak szól" – hangsúlyozta Borrell. Mint mondta, egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az emberek szabadon mozoghatnak Koszovó és Szerbia között útlevelükkel, személyi igazolványukkal és rendszámtáblájukkal. A megállapodás új gazdasági lehetőségeket nyithat meg, és további befektetéseket vonzhat Koszovóba és Szerbiába. Emellett elősegítené a kereskedelmet is, mivel az importhoz és az exporthoz korábban szükséges igazolások megszűnnének.
Borrell megjegyezte, még sok munka áll előttük, s hasonlóképpen vélekedett Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja is. Kifejtette, továbbra is „sok a tennivaló”. Az EU a találkozót követően az interneten közzétette a 11 pontból álló javalatcsomagot, amely nagyrészt általánosságban ír a két fél kötelezettségeiről és a megállapodás végrehajtásáról.
A közelmúltban fagypontra került a két ország viszonya, s már-már a fegyveres konfliktus réme fenyegetett múlt év végén. Észak-Koszovóban útlezárások voltak, sőt, lövések is eldördültek. Németország és Franciaország ősszel új közvetítési tervet terjesztett elő, amelyet később az Európai Unió is magáévá tett.
Hírek szerint Kurti már hétfő este aláírta volna a megállapodást Brüsszelben, ez azonban Vucic ellenállása miatt nem történt meg. Az alapvető, s a jelek szerint továbbra is fennálló konfliktusforrást a szerb önkormányzati közösségek (ZSO) létrehozása jelenti. A Nyugat ragaszkodik ahhoz, hogy Pristina tegye lehetővé a szerb önrendelkezési csoportok létrehozását, de Kurti ehhez csak feltételekkel járulna hozzá, többek között azt követeli, hogy Szerbia tegye lehetővé Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Egyelőre nem világos, hogy a hétfői brüsszeli találkozó révén sikerült-e közeledést elérni ebben a kulcskérdésben. A Nyugat érezhetően kezdi elveszíteni a türelmét a koszovói kormányfővel kapcsolatban annak konok ellenállása miatt, Kurtit többször is figyelmeztették arra, beleértve az Egyesült Államokat is, hogy teljesítenie kell vállalásait. Ugyanakkor Boris Tadic volt szerb elnök az ügy egy másik aspektusára mutatott rá. Szerinte a szerb propaganda szándékosan fújja fel a ZSO-k ügyét, mert ha végül Kurti beadja a derekát és lehetővé teszi azok létrehozását, azt Vucic elnök otthon sikerként tudja eladni. Ezzel azt kívánja elleplezni, hogy a nyugati béketerv elfogadása már önmagában is súlyos politikai vereséggel ér fel számára. Vladeta Jankovic parlamenti képviselő, egykori diplomata úgy véli, Kurti és Vucic végül aláírják a nyugati javaslatot, s erre már áprilisban sor kerülhet. Hozzátette, több hétig is eltarthat, amíg megállapodnak a megállapodás végrehajtásának módozatairól.
Voltaképpen csak idő kérdése a megállapodás aláírása, a két félre gyakorolt igen erőteljes nyugti nyomás minden bizonnyal sikerrel jár. A következő hetek inkább arról szólnak majd, hogy a Pristina és Belgrád részéről is érzékeny kompromisszumokat magában foglaló javaslatot miként fogadtatják el a közvéleménnyel. Ez különösen Vucic számára jelent nehézséget, aki hatalomra kerülése óta a legkomolyabb kihívással néz szembe. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború miatt eleve felfokozott a hangulat hazájában, az oroszbarát radikális jobboldal még hangosabb lett. Vucicot e csoportok támadják jobbról, a szerb érdekek elárulásával vádolva az államfőt. Mondhatni a Vucictól jobbra álló ellenzéki pártok vérszagot éreznek.
