Magyarország;közlekedés;szabályozás;e-roller;

Már négy éve készítik elő az e-rollerek szabályozását, évről-évről több a fantomjárgány, egyre nagyobb a balesetveszély

Az e-rollerek ma a legnépszerűbb úgynevezett mikromobilitási eszköznek számítanak, de jelenleg a gyakorlatban teljesen szabadon használhatók, bukósisak, lámpa, irányjelző nem kötelező, pláne nincs képzés vagy jogosítvány. 

Elektromos rollereket csak 16. évnél idősebbek használhatnának, a járművek legnagyobb sebességét korlátoznák 20 km/h-nál, előírnák a biztonságosabb, nagyobb legalább 30,5 centiméter átmerőjű kerekeket és kötelezővé tennék a bukósisakot – a napokban nyilvánosságra hozott javaslata szerint így szigorítaná ezeknek a kétkerekű járműveknek a használatát a brüsszeli Európai Közlekedésbiztonsági Tanács. Mint írták, az egységes európai szabályozást azért tartanák indokoltnak, mert az elmúlt öt évben egyre népszerűbbek váltak ezek a járművek, és közben a rollerbalesetek miatti halálesetek, súlyos sérülések száma is jelentősen nőtt. A szervezet németországi baleseti adatokat hoz példaként: 2020-ban mintegy 2100 e-roller-baleset miatti sérülést regisztráltak, 2021-ben már 5500-at, tavaly pedig 7600-at.

A szabályozást a hazai kormányzat is indokoltnak tartotta, 2019-ben legalábbis elkezdődött annak a javaslatcsomagnak a vizsgálata, amelyet többek között önkormányzatok, rendőrségi szakértők, civil szervezetek állítottak össze. A kabinet elszántságát viszont kétségbe vonja az, hogy mind a mai napig nem történt látványos előrelépés. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azt közölte lapunk érdeklődésére: "Az elektromos rollerek közúti használatára tervezett szabályozás már előkészítés alatt áll.” Azt viszont nem részletezték, hogy hol tart előkészítés, és mikorra várható döntés. Nem az optimizmust erősíti, hogy Révész Máriusz akkor még kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosként már 2021-ben is arról beszélt, hogy a mikromobillitási eszközöket kezelni képes módosítások már minisztériumközi egyeztetésen vannak. Ezek viszont jogszabályba azóta sem kerültek be. Kerestük Révész Máriuszt, aki ma már aktív Magyarországért felelős államtitkár, de nem válaszolt arra hogy miért húzódik negyedik éve a módosítás és az mikorra várható.

Bár azt nem tudni, hogy a kormányzat pontosan mit tartana meg a 2019-es javaslatcsomagból, abban eredetileg teljesítmény alapján differenciálták a rollereket, ennek megfelelően vonatkoznának azokra a kerékpár- vagy a kismotorszabályok.

Így lenne olyan kategória, amely csak 16 évesnél idősebbek számára használható. 

Az akkori javaslat alapján e-rolleren nem lehetne utast szállítani, a bukósisak használata kötelező lenne, továbbá 25 km/h-ban maximálnák a sebességet. A közlekedési tárca a mostani előkészítőmunkáról annyit árult el: „Külön figyelmet fordítunk a már meglévő kerékpáros infrastruktúra használati feltételeire, a gyalogjárdák közlekedésének biztonságára, az elektromos rollereket használókra vonatkozó életkori előírások kialakítására, az eszközök műszaki jellemzőire, valamint a forgalomban történő biztonságos részvétel követelményeire.”

Az e-rollerek – amelyek ma a legnépszerűbb úgynevezett mikromobilitási eszköznek számítanak – jelenleg a gyakorlatban teljesen szabadon használhatók, bukósisak, lámpa, irányjelző nem kötelező, pláne nincs képzés vagy jogosítvány.

A rollermegosztó cégek ugyan a használat feltételeként elfogadtatják a bérlőkkel a sisak használatát és a KRESZ betartását, de ezt senki sehogyan nem ellenőrzi, nem szankcionálja.

A sebességet viszont hatékonyan korlátozzák általában 20-25 km/h-ban, illetve már több magyar városban is léteznek olyan sétáló zónák, ahol a bérrollerek maguktól lassítanak vagy akár le is állnak. Legfeljebb az önkontroll működik viszont a saját e-rollereken. Ezek sebessége elérheti a 35 vagy akár az 50 km/h-át is, de akadnak extrém modellek, amelyek ennél is gyorsabbak. A kaotikus helyzetről és a veszélyekről sokat elárul két korábbi eset: tavaly ősszel egy férfi legalább negyvennel robogott az M5-ös autópályán, egy másik hetvennel száguldott a ferihegyi gyorsforgalmi úton.

A szabályok szükségességét hangoztatta lapunknak Csapó Balázs mikromobilitási szakértő is: – Jelenleg mindenféle hiedelmek vannak, fórumokon osztják meg az emberek, mit szabad, mit nem az e-rolleren. Ráadásul már nem csak a rollerekről van szó, hiszen ott vannak az elektromos kerékpárok és e-robogók, meg a különféle további egy- és kétkerekű villanyjárgányok. Elképesztő mértékben nő a mikromobilitási eszközök száma, népszerűsége, így egyre kínosabb, hogy a helyzet még nincs rendezve.

Se nyilvántartás, se baleseti statisztika, se hivatalos név

A helyzet rendezetlenségét jól jellemzi az: a rollerekről feltett kérdéseinkre adott válaszában a rendőrség mindenekelőtt azt tisztázta, hogy még a jármű-kategória sem tisztázott. „Ilyen elnevezésű jármű a közlekedési szabályokat tartalmazó egyik jogszabályban sem fogalmazódik meg, így az elektromos roller névvel illetett közlekedési eszközök műszaki jellemzői nem egyértelműek” – írta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Hivatkoztak aztán az 1975-ös, KPM-BM együttes rendeletre a közlekedés szabályairól (KRESZ), miszerint a jármű besorolását ennek alapján kell elvégezni. Csakhogy a hatályos KRESZ nem tartalmaz elektromos rollerre – és egyéb, az utóbbi években megjelent mikromobilitási eszközökre – vonatkozó szabályokat.

Mindezek alapján kevéssé meglepő, hogy a rendőröknek sincs könnyű dolguk, ha intézkedniük kell. A kérdésünkre, hogy mi alapján járnak el egy-egy rolleres intézkedésnél, azt írták: „E mikromobilitási eszközöket bizonyos műszaki jellemzőik alapján kell a KRESZ-ben nevesített járműkategóriák valamelyikébe besorolni. Ezek jellemzően segédmotoros kerékpárok, de egyesek akár kerékpárnak vagy motorkerékpárnak is minősülhetnek.”

Hogy még nagyobb legyen a káosz, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) mikromobilitásról készült 2020-as tanulmányában arra a következtetésre jut: "Jelenleg a gyalogosokra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni ezen eszközök használata esetében is.”

Ahogy a szabálysértésekről, úgy a balesetekről sem rendelkezik adatokkal a rendőrség. Kerestük az Országos Mentőszolgálatot, hogy statisztikáikat vagy legalább kollégáik tapasztalatait osszák meg velünk arról, általában milyen és mennyire súlyos sérülésekkel találkoznak rolleres balesetek során, de nem tudtak információval szolgálni. A MABISZ ugyanakkor amerikai adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a rolleres balesetek esetében a leggyakoribb sérülések közé a törések (31,7%), a fejsérülések (40,2%) és a zúzódások, ficamok (27,7%) tartoztak.

Érdeklődtünk a Közlekedéstudományi Intézetnél is, készítettek-e, vagy tudnak-e bármilyen kutatásról, tanulmányról az e-rollerek magyarországi használatával kapcsolatban, akár döntéselőkészítő anyagról, de megkeresésünkre nem reagáltak.

Tízezres nagyságrend?

Nyilvántartás híján nem tudni, hogy hány darab elektromos roller futhat Magyarország útjain és járdáin. A kölcsönzők flottájának gyarapodása és az e-rollereket áruló boltok növekvő forgalma ugyanakkor egyértelműen jelzi a tendenciát. Körülbelül 8000 bérroller üzemel Budapesten – tájékoztatta a Népszavát a Fővárosi Önkormányzat. Rollerkölcsönzők viszont már nem csak a fővárosban vannak, Szegeden, Veszprémben és Székesfehérváron, több agglomerációs településen is elérhető a szolgáltatás, ahogy nyaranta több balatoni térségben is.