Az elégtelen fizikai aktivitás a nem fertőző betegségek, például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a rákos megbetegedések vezető kockázati tényezője, és negatív hatással van mind a mentális egészségre, mind az életminőségre - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most közzétett közös felméréséből. A mozgásszegény életmód, az alacsony edzettségi szint és az ülőmunka, bár összefüggenek egymással, külön-külön is növelik számos krónikus betegség kockázatát. 2020-ban a WHO új irányelveket adott ki, amelyek azt javasolják, hogy a felnőttek legalább heti 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc erőteljes testmozgást végezzenek.
Ennek ellenére továbbra is igen rossz az általános helyzet az Európai Unióban – erre az eredményre jutottak a felmérést végző kutatók. Megállapították többek között, hogy a felnőttek több mint harmada nem felel meg a WHO fent említett irányelveinek, és a felnőttek csaknem fele (45 százaléka) arról számolt be, hogy soha nem sportol. De a probléma már a fiatalok körében elkezdődik: a WHO-nak a serdülők számára ajánlott aktivitási szintjét a fiúk kevesebb mint ötöde, a lányok kevesebb mint tizede teljesíti.
Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók kisebb valószínűséggel sportolnak rendszeresen. A magukat a munkásosztályba tartozónak tekintő emberek mindössze 24 százaléka végez hetente legalább egyszer testmozgást, szemben azokkal, akik magukat az értelmiség körébe sorolják (51 százalék).
Az EU-ban átlagosan tízből négy felnőtt rendszeresen sportol, de országonként jelentős eltérések tapasztalhatók. Míg Finnországban a felnőttek több mint kétharmada sportol hetente, addig más országokban ez 20 százalék körül van. A mozgás az életkor előrehaladtával egyre csökken, az EU-ban csak minden negyedik 55 év feletti felnőtt sportol legalább hetente egyszer. Az is elgondolkodtató, hogy minden korcsoportban kevesebb nő sportol, mint férfi.
Az emberek fizikai aktivitás szintjének növelése számos előnnyel járhat. Pozitív hatással lenne a lakosság egészségi állapotára, ezáltal csökkenthetné az egészségügyi kiadásokat. Másodszor, támogathatja a felépülést a koronavírus-járvány szövődményeiből. Ha mindenki teljesítené a WHO ajánlását, évente több mint 10 ezer korai (30 és 70 év közötti) halálesetet lehetne megelőzni. Növelné a jelenleg nem sportoló emberek várható élettartamát 7,5 hónappal, a teljes lakosságét pedig csaknem 2 hónappal. Az Európai Unió tagállamai átlagosan az egészségügyi költségvetésük 0,6 százalékát takaríthatnák meg, összesen majdnem 8 milliárd eurót – ez több, mint Litvánia és Luxemburg teljes éves egészségügyi kiadása együttvéve.
Magyarok az elhízás élvonalában
Ha nem történik érdemi előrelépés, 2035-re minden második - több mint négymilliárd - ember túlsúlyos vagy elhízott lesz - ez derül ki az Elhízástudományi Világszövetség legfrissebb jelentéséből. Különösen meredeken emelkedik az elhízottak aránya a gyerekek, valamint az alacsonyabb jövedelmű országok lakói között. A jelentés megállapította, hogy 2035-re a gyermekkori elhízás a 2020-as számokhoz képest több mint kétszer annyi kiskorút, azaz 208 millió fiút és 175 millió lányt érinthet. A túlsúlyossággal összefüggő betegségek jelentős többletterhet róhatnak a társadalomra: 2035-ig évente több mint 4 billió dollárt, a globális GDP három százalékát kényszerülhetnek erre fordítani az érintett országok. A kutatók úgy gondolják, hogy a megelőzéshez az elhízás társadalmi, környezeti és biológiai tényezőit kell középpontba állítani.
Magyarországon 2035-re a felnőtt lakosság 36 százaléka lesz túlsúlyos, ami nagyon magas értéknek számít. Főként a férfiak és a fiú gyerekek körében nő drámaian az elhízottak aránya. A magyar gyerekek körében évente 4,2 százalékkal emelkedik várhatóan a túlsúlyosok száma, ami szintén magas érték. A népesség elhízásának a magyar gazdaságra gyakorolt hatása szintén nagyon magas lesz 2035-re – állítja a jelentés.
