Olaf Scholz jó egy éve hirdette meg a korszakváltást a német fegyveres erők fejlesztését illetően. Jóval ütőképesebb hadsereget és 100 milliárd eurós (38 ezer milliár forintos) plusztámogatást ígért. A hírt nem csak az ország határain belül fogadták elégedetten, a brit lapok például arról írtak, felébredt az alvó oroszlán Európa szívében.
A német katonák sokszor panaszkodtak arra, hogy a fegyveres erők állapota nem hasonlítható például a franciához, kézzel fogható a lemaradás. Ennek történelmi okai vannak, s összefügg a németek második világháborúval kapcsolatos kollektív bűntudatával. A világháborút követően az NSZK a pacifizmus felé fordult, aminek a haderőfejlesztés látta kárát. Az Ukrajna elleni orosz agresszió azonban új helyzetet teremtett, Berlinnek be kellett látnia: nem folytathatja a struccpolitikát. Ráadásul ezt épp egy szociáldemokrata kancellárnak kellett megtennie, az SPD különösen nagyra értékelte a pacifizmust. A változásokat azonban jelzi, hogy a párt nemrégiben új biztonságolitikai koncepciót fogadott el, amelyben szakított az Oroszországgal szembeni pragmatizmusával.
A Scholz által meghirdetett változásokból azonban egyelőre nem sok valósult meg a Bundeswehrnél, úgyszólván szinte semmi, ami azért is érdekes, mert Németország nehézfegyvereket, köztük Leopard tankokat is szállít Ukrajnának. A sikertelenség jelképe Christine Lambrecht lett, aki számos ballépést követett el a védemi tárca élén, ezért januárban lemondásra kényszerült. Utódja, Boris Pistorius sokkal nagyobb elszántsággal lép fel a német hadsereg védelmében, s a szociáldemokrata politikus el is ismerte: a Bundeswehr állapota jelenlegi állapotában nem tudná megvédeni az országot. Sok pénzt kellene kapnia ahhoz, hogy valóban ütőképessé váljon.
Mennek a nyugati harckocsik Ukrajnába, csak az a kérdés, hogy csinálnak nyarat a tavaszi sártengerbőlA német Bundeswehr korszakváltásának eddigi mérlege finoman fogalmazva sem a legjobb. Miközben Scholz arra is ígéretet tett, hogy a GDP-arányos védelmi kiadásokat a NATO által előírt két százalékra emelik, a 2021-ben 1,35 százalék tavaly sem nőtt különösebben. A hadseregnél a deficit eléri a 25 milliárd eurót, s az összeg folyamatosan nő. A védelmi költségvetésnek el kellett volna érnie a 76 milliárd eurót ahhoz, hogy teljesítsék a NATO elvárásait, ez azonban nem történt meg.
Mivel a kormány is látja, hogy Scholz ígéretei aligha valósulhatnak meg, ezért a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a mérleget úgy akarták megszépíteni, hogy a védelmi költségvetés számaihoz hozzáadták a speciális alapból származó részleges kiadásokat. A Scholz által belengetett
százmilliárd euróból azonban a kormány február végi közlése szerint eddig mindössze 600 millió eurót költöttek el, tehát a teljes összeg 0,6 százalékát.
Ez súlyos tervezési hiányosságokra vezethető vissza, amit Christine Lambrecht még védelmi miniszterként kénytelen volt elismerni. Nem rendeltek például lőszert a védelmi ipartól. Ahelyett, hogy a fejlesztési pénzek jelentős részét erre különítették volna el – jegyzi meg a FAZ –,a tétel egyáltalán nem szerepelt a tervezetben. Végül december elején Lambrecht mégis több pénzt kért Christian Lindner pénzügyminisztertől a lőszerekre, de ekkor már késő volt, utóbbi nemet mondott. Lambrecht, hogy valamit mégiscsak fel tudjon mutatni a védelmi fejlesztést illetően, nem sokkal a tavalyi év vége előtt sietve szerződést kötött az amerikai F-35A Lightning vadászrepülőgép 35 darabjára.
Ez azonban nem javított jelentősen az összképen. Boris Pistorius új védelmi miniszter február végén nagyon őszintén beszélt a nem éppen rózsás helyzetről a SPD parlamenti frakciójának. Elismerte, a Bundeswehr jelenlegi állapotában képtelen lenne megfelelő védekezésre egy agressziós háború esetén. Ezzel megismételte azt, amit a hadsereg egyik legfőbb tisztje, Alfons Mais altábornagy közvetlenül az Ukrajna elleni orosz invázió megkezdése után, majd ezt követően is többször hangoztatott. Tavaly novemberben például sarkosan elismerte, a nagy fejlesztési pénzek egyelőre semmiféle eredménnyel sem jártak, a német hadsereg alkalmatlan a bevetésre.
Akadnak olyan vélekedések, amelyek szerint Scholz tavaly februári, korszakváltást ígérő beszéde óta még rosszabb lett a Bundeswehr állapota. A Német Fegyveres Erők Szövetségének (DBwV) elnöke, André Wüstner ezredes megfogalmazása szerint Bundeswehr továbbra is „szabadesésben van”. Ennek külső és belső okai vannak. Ami a külső okot illeti, az ukrajnai háború egyre intenzívebben hat a német fegyveres erőkre: több száz járművet adnak át, köztük korszerű fegyverrendszereket, lőszert és pótalkatrészeket.
Egyre több személyzet vesz részt több ezer ukrán katona és tiszt kiképzésében és továbbképzésében. Mindezt egy olyan német hadsereg teszi, amely már eddig is jelentős anyagi és személyi problémákkal küzdött.
A belső ok, hogy a beszerzési projektek részletei csak késő ősszel készültek el. A lassúságot jól jellemzi, hogy a parlamenti ellenőrző bizottság tagjai egy évvel és három nappal az orosz háború kezdete után kapták meg az első jelentést a tervezett megrendelésekről és az ügyek állásáról.
Az eredeti tervet ráadásul máris át kellett dolgozni. Eredetileg 41 milliárdot irányoztak elő a légierő, 17 milliárdot a hadsereg és 19 milliárdot a haditengerészet számára, plusz további 23 milliárdot akartak fordítani digitalizációra, ruházatra és kutatásra. A számvevőszék azonban jelentős hiányosságokat tárt fel a tervezésben, és kifogásolta, hogy a Bundeswehr kívánságlistáján nem vették figyelembe a kamatokat és az inflációt. Mindez azt jelenti, a Bundeswehr átalakulása még messze van.
