Ahogy a múlt hét második felében a Boris Johnsonnal kapcsolatos hírek dominálták a híreket, Rishi Sunak most visszaragadja a kezdeményezést. Keddi jelentős törvénybenyújtási programját követően pénteken Párizsba utazik, hogy az új entente cordial jegyében a brit kormányfő 2018 óta első látogatásának tegyen eleget Emmanuel Macron elnöknél. A megbeszélések hangulatát előre meghatározza, hogy a házigazdák jelezték, "barátként" kezelik az új tory vezetőt. Közvetlen elődje, Liz Truss még úgy nyilatkozott, hogy "nem biztos abban, Macron a szigetország barátja vagy ellensége-e". A múlt hét elején az Európai Unióval megszületett Brexit-megállapodás nagyban megkönnyíti a francia vezetéssel folytatott együttműködést is.
Sunak kormányfői tevékenysége egyik prioritásának tekinti a menekültáradat megállítását. Kedden Suella Braverman belügyminiszter terjeszti be az illegális bevándorlókra vonatkozó szigorításokat. Az Illegal Migration Bill a közvetve, egy harmadik országból érkező minden törvénytelen menekültet automatikusan "befogadhatatlannak" minősít, így több tízezren sem menedékjogot, sem fellebbezési lehetőséget nem kaphatnak. Külön rendelkezések vonatkoznak a kishajón érkezőkre, akikből az elmúlt évben 45 ezren szálltak partra Nagy-Britanniában. Az új szabályok érvénybe lépése után a kis halászhajókon érkezőket a legrövidebb időn belül biztonságos harmadik országba szállítják, s tartósan megtiltják nekik a visszatérést. Az eddigi rend szerint a beérkezetteknek addig maradhatnak, amíg az ügyüket el nem bírálják a hatóságok. Többször számoltunk be az elmúlt években arról, mennyire elhúzódik a kérvények kezelése, - a várólistán 160 ezer név szerepel -, és milyen költséges és problematikus a letelepedési engedélyükre váró külföldiek elszállásolása. Felmerült, hogy kimustrált katonai bázisokon kapnának fedelet fejük fölé, de ezeket hozzáértők "emberi fogyasztásra alkalmatlannak" nevezték. A helyzet fokozódó súlyosságát jelezte, hogy február közepén az észak-angliai Knowsleyban a menekültek számára kibérelt Suites Hotel előtt szélsőjobboldali elemek erőszakba torkolló tüntetést rendeztek. Ez év első két hónapjában 2500 törvénytelen migráns kelt át a La Manche-csatornán, de érdekes módon az elmúlt egy hétben a parti őrség nem észlelt menekülteket szállító "lélekvesztőket". Ám az új törvény felgyorsíthatja a próbálkozásokat.
Boris Johnson kormánya már tavaly júniusban elfogadtatta a tervet, hogy az illegálisan érkezetteket a biztonságosnak tekintett Ruandába toloncolják ki. Az angliai és walesi fellebbviteli bíróság által is jóváhagyott koncepció mindeddig nem valósult meg, noha 2022 nyarán már felszállásra vártak az afrikai országba induló első kitiltottak. Menekültügyi szervezetek mind akkor, mind most szenvedélyesen tiltakoznak a radikális politikával szemben. Közéjük tartozik Sonya Sceats, a Freedom from Torture, a Megszabadítás a kínzástól elnevezésű intézmény vezérigazgatója pedig az „i” napilapnak nyilatkozva leszögezte: "Az új törvényjavaslat nem csökkenti majd a La Manche-csatornán bekövetkezett halálesetek számát, amint nem garantálhatja azt sem, hogy a jogosultak biztos menedéket kapjanak. Ahelyett, hogy bűnbaknak tekintené a menekülőket, Sunaknak olyan új rendszert kellene kiépítenie, amely kész tisztességesen meghallgatni a körülményeket és biztonságos útvonalakat nyit meg a védettség felé, megakadályozva így, hogy életüket kockáztassák az Egyesült Királyságba való eljutás érdekében". Minderre halvány ígéretet már tett a kormány, de részletek nem hangzottak el.
A The Times értesülése szerint megduplázzák az eddigi 3 milliárd fontos menekültügyi költséget. A lap az érdekvédő Refugee Councilt idézte, amely attól tart, hogy a szabályokat nem követő bevándorlókat "bűnözőkként" zárják majd el, súlyosan megsértve az ENSZ menekültügyi konvencióját. A konzervatív kormány álláspontja azonban az, hogy "nem emberi jog, hanem kiváltság a brit állampolgárság megszerzése, ezért lehetetlenné teszi az illegális menekülők kiutasításukat követő esetleges visszatérését". Az „állítsuk meg a kishajókat” politikája a jobb életért komoly rizikót vállalókon kívül elsősorban a "csatornaátkelést szervező bűnbandák erkölcstelen emberkereskedelmét" veszi össztűz alá.
Rishi Sunak egyik első kormányfői intézkedése volt a brit-francia határvédelmi együttműködés szorosabbra vonása, melyhez London idén több mint 60 millió fonttal járul hozzá. Párizs a pótlólagos forrásokat a parti őrség tagjai számának növelésén kívül technológiai fejlesztésre, így éjszakai drónos megfigyelésre használja fel. Első ízben foglalhatnak helyet brit tisztek is a francia határőrség irányítóközpontjaiban. A londoni vendég személyesen tekintheti át, hová megy el az adófizetők pénze.
