Ami egyúttal azt jelenti, hogy miként tavaly, úgy az idén sem használhatják az utasok a Balatoni Hajózási Zrt. új hajóit: a tó vízállása ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a vízügy megnyissa a Sió-zsilipet, hajózhatóvá téve ezáltal a csatornát.
Úgy tűnik azonban, ezzel a Bahartnál nincsenek tisztában, legalábbis a hajózási cég szűk két héttel a vízügy lapunknak küldött válasza után azt állította:
bíznak benne, hogy hamarosan rendeződik a Balaton vízállása, és a közeljövőben elindulhat a hajók Balatonra szállítása, akár már a tavasz folyamán, ennek előkészületei zajlanak és egyeztetések folynak a háttérben.
A Bahartban 2019 nyarán került egy jelentős kormányzati tőkeemelés után abszolút többségbe az állam, mely jogainak gyakorlását a Magyar Turisztika Ügynökségnek adta, az MTÜ pedig az immár kisebbségi tulajdonos önkormányzatok ellenében elfogadtatta a cég közgyűlésével az úgynevezett reorganizációs tervet, mely lehetővé tette megannyi értékes vagyonelem, így kempingek, szálloda, kikötők és hajók értékesítését.
Állami tőkesúly a balatoni flottánAz állami tőkeemelés tette aztán lehetővé a hajózási cég számára, hogy négy új hajót vásároljon: a két-két komp és katamarán közül kettő már a tavalyi hajózási szezonnyitóra elkészült – a cég szerint azóta már mindegyik, s vízre bocsátásuk és üzempróbájuk is lezajlott a hajógyárban –, s Veigl Gábor vezérigazgató már akkor abban reménykedett, hogy a hajók nyáron munkába állhatnak. Az OVF viszont egy éve is azt felelte lapunk érdeklődésére, noha elkészítették a felúsztatási és vízkormányozási terveket, 6-12 centivel csökkenne a vízszint, ha el akarnánk érni a megfelelő vízmennyiséget a Sión, az alacsony vízkészlet viszont ezt nem teszi lehetővé, így a siófoki zsilip 2021 nyara óta folyamatosan zárva van. És az OVF szerint marad is.
Száz éve nem volt ilyen rossz a helyzet a BalatonnálAz idei év első két hónapjában húsz centit nőtt a Balaton átlagvízszintje a januári, extrém mennyiségű csapadéknak köszönhetően, s ezzel a mérce ismét három számjegyű adatot, 101 centimétert mutat. Ami ugyan komoly előrelépés a rendkívüli aszály következtében tavaly szeptember végére 67 centiig süllyedő előző évi minimumhoz képest – ami éppen egy deciméterrel múlta alul az OVF év eleji prognózisát –, viszont még jócskán hiányzik víz az ilyenkor előírt 120, s főképpen a nyári 130 centis üzemvízszinthez. Ennek az elmúlt esztendőben amúgy a közelében sem járt a tó vízszintje, a csúcsot a tavaly április végi 106 centi jelentette. Ami viszont kiemelkedően jó adatnak tűnik az elmúlt két évtized legalacsonyabb éves maximumához, a 2003. áprilisi 71 centihez képest. Nem véletlen, hogy 20 éve októberben mérték a legalacsonyabb vízszintet is: 23 centiig apadt a víz a mércénél.
Az idén előreláthatóan hasonló vízveszteséggel nem kell számolni, ugyanakkor szinte borítékolható, hogy a 2014. szeptember végi 135 centis csúcsmagasság sem lesz veszélyben, ami amúgy jó hír a tópart legalacsonyabban fekvő részének, Balatonmáriafürdőnek és Balatonfenyvesnek, melyeket ekkora vízállásnál bel- és árvízzel fenyegeti a Balaton.
Továbbá jó hír a tó élővilágáért és vízminőségéért aggódó szakembereknek is, akik az üzemvízszint 2019-es megemelése óta folyamatosan hangoztatják, hogy túl sok a víz a tóban, mely nem tesz jót az ökoszisztémának. A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő állította, a magasabb vízoszlop hatására a vízben hőmérsékleti rétegződés alakul ki, beindítva bizonyos biológiai folyamatokat, elősegítve például az algavirágzást. Éppen ezért szerinte nyáron elég lenne 100 centiméteren tartani a tavat, sőt, a kutatások azt mutatják, hogy 90 centis vízállás alatt egyáltalán nem alakul ki tartós hőrétegeződés, s így elkerülhető az algásodás is, és a nádasoknak is kedvezőbb az alacsonyabb vízszint. A biológiai problémák úgy 50 centis vízállásnál kezdődhetnek, erre viszont egyelőre nem kell számítani.
