Nyugati puccsot vizionál a Kreml Grúziában és érezhetően idegesen, feszülten követi a Tbilisziben zajló eseményeket. Elsőként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádolta meg a kollektív nyugatot, azt állítva, hogy tömegtüntetéseket szít Grúziában, amelynek valódi célja, hogy feszültséget szítson Oroszország határain. Ezt egyenesen puccskísérletnek nevezte az orosz diplomácia vezetője. Az orosz hírügynökségek tudósítása szerint Lavrov leszögezve, hogy a grúz tiltakozásokat „természetesen külföldről szervezik”.
De Moszkvában nem csak az orosz diplomácia vezetőjét aggasztja a grúz tüntetők sikere, az, hogy a többnapos kitartó demonstrációk nyomán meghátrált a Moszkva-barát kormányzat, a külföldi ügynöktörvényt előterjesztő, majd megszavazó Grúz Álom párt vezette koalíció.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője Lavrovnál is tovább ment. Nem nevezte ugyan meg az Egyesült Államokat, de sokat sejtetően azért egyértelművé tette, kit is fed a kollektív nyugat zsargon.
"Látjuk, hogy Grúzia elnöke honnan szólítja meg népét" - mondta újságíróknak szokásos sajtótájékoztatóján Peszkov, maga is külföldi erőket vádolva azzal, hogy Grúziában "oroszellenes" hangulatot szít. Szalome Zurabisvili államfő ugyanis múlt csütörtökön épp korábban rögzített amerikai hivatalos látogatásra érkezett Washingtonba. A grúz elnök ugyan innen is üzent a tüntetőknek, majd a törvénytervezet pénteki parlamenti visszavonása után gratulált is sikerükhöz, ez azonban nem jelentett újdonságot. Zurabisvili ugyanis már az orosz mintájú, a civil társadalom és a szabad sajtó ellen irányuló törvénytervezet tavaly év végi benyújtása után egyértelművé tette, hogy ellenezi azt és nem fogja aláírni a törvényt.
Margarita Szimonjan, az Európai Unióban már betiltott orosz propagandatévé, a Russia Today vezetője, a Kreml egyik legharciasabb propagandistája, Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójának lelkes támogatója a hétvégén egyenesen a grúz főváros bombázását ajánlotta és azzal fenyegette meg Grúziát, hogy Oroszország három nap alatt elfoglalja Tbiliszit.
Ámde mind a vezető politikusok vádaskodása, mind Szimonjan fenyegetőzése üresen és hamisan cseng. A posztszovjet köztársaságban még igen elevenen él a 2008-as orosz-grúz háború emléke, nem kell itt különösebb külföldi segítség ahhoz, hogy oroszellenes legyen a hangulat. Az emigrációban működő orosz ellenzéki sajtó tudósítások sorozatában jelezte, hogy a grúz lakosság a Putyin háborúját ellenző vagy csak katonai mozgósítás elől menekülő oroszokat sem látja szívesen az országban, mert tart a Kreml befolyásának növekedésétől. A 382 napja zajló ukrajnai invázió tükrében pedig Szimonjan fenyegetése egyenesen nevetséges. A nem is olyan rég még rettegett orosz hadsereg Ukrajnában sem tud több frontot megengedni magának, nemhogy erőket vonjon ki onnan egy újabb ország lerohanásához.
