A végső határidő előtt egy nappal, szombaton késő este a francia szenátus 195 igen és 112 nem szavazattal elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet vitája így is tíz napon át tartott, a hetek óta tiltakozó szakszervezetek pedig hét napon át következetesen tüntettek Emmanuel Macron elnök legelutasítottabb kezdeményezése ellen.
Amint a szenátusi szavazás eredménye is jelzi, az abszolút többségét elveszített elnöki párt külső támogatást kapott, megszerezte a jobboldali Republikánusok (LR) párt voksait is.
A Le Monde napilap tudósítása szerint a konzervatív frakció vezetője, Bruno Retailleau arra kérte Olivier Dussopt munkaügyi minisztert, hogy adja át Emmanuel Macronnak elnöknek a republikánusok üzenetét, hogy ők a reformra és nem az elnökre szavaztak. A baloldal szenátorok ugyanakkor elutasították a "brutális" reformot és az egész ország munkavállalói számára fekete napnak nevezték a szenátusi voksolás napját.
A reform elfogadásáig azonban még több akadályt le kell gyűrnie az elnöknek és pártjának, a képviselőházban nehezebb dolga lesz Elisabeth Borne vezette kormánynak.
A szenátusban ugyanis nincs képviselője a radikális baloldalnak, a nemzetgyűlésben viszont jelen van Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaország pártja is, amely a törvénytervezet szövegének elfogadását mindeddig obstrukcionálta, emlékeztet az AFP hírügynökség.
A zárószavazásra várhatóan csütörtökön kerülhet sor. Egyelőre még nincs közös, mindkét ház számára elfogadott szöveg, a képviselőknek és a szenátoroknak a szerdára tervezett vegyesbizottsági ülésen kell kidolgozniuk a törvénytervezet végleges változatát, amelyet a parlament mindkét háza elé terjesztenek zárószavazásra.
Az elnök liberálisai és a konzervatív jobboldal itt is többségben van, jegyzi meg a Le Monde, de csupán néhány képviselővel, s mivel vannak közöttük ingadozók, Macron és a kormányzat minden forgatókönyvre felkészült. A baloldali liberális lap a habozók között említi Barbara Pompili volt minisztert, aki annak ellenére nem akarja megszavazni a nyugdíjreformot, hogy a liberális frakcióból való kizárást kockáztatja. Ugyancsak ide sorolja Olivier Marleix-t, a Republikánusok képviselőinek vezetőjét is. Mindez azt sugallja, nem lesz egyszerű a törvénytervezet elfogadtatása és egyáltalán nem zárható ki, hogy Elisabeth Borne miniszterelnök rákényszerül, az alkotmány 49.3 cikkelyének alkalmazására, amely lehetővé teszi, hogy a szöveget szavazás nélkül fogadják el a kormány felelősségvállalásával. Ebben az esetben nyilván az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal akár meg is buktathatja a kormányt. Igaz, erre az ötödik francia köztársaság történelmében csupán egyszer volt példa, 1962. október 5-én Georges Pompidou kormánya bukott meg bizalmatlansági indítvány nyomán.
Borne és Macron egyaránt szeretnék elkerülni a 49,3 alkalmazását, s elérni azt: hagyományos szavazás során parlamenti jóváhagyással lépjen hatályba a vitatott és széleskörben elutasított nyugdíjreform.
A szakszervezetek szerdára és csütörtökre újabb nagyszabású tüntetést hirdettek. Ők azt szeretnék kiharcolni, hogy népszavazás döntsön a nyugdíjkorhatár 62 évről 64-re emeléséről, a 49,3 alkotmánycikkely esetleges alkalmazását pedig "a demokratikus erkölcstelenség egyik formájának" tartják. A munkavállalók képviselői azt is nehezményezik, hogy Macron elnök mindvégig elutasította kérésüket és nem ült le személyesen a szakszervezetekkel egyeztetni.
A tervezett nyugdíjreform nemcsak a korhatárt, hanem a minimálnyugdíj mértékét is emelné, 1200 euró, azaz mintegy 462 ezer forintra.