A piacgazdaság törvényszerűen kitermel egy szegény réteget, az e csoportba kerülők támogatására hosszú távon szükség lehet, és az erre alakalmas eszközöknek is ki kell állniuk az idő próbáját. Az ársapkák erre kevésbé alkalmasak, ugyanis az ez alá vont élelmiszerek árai a másfél esztendővel ezelőtti árszínvonalat tükrözik, megszűnésükkor a piaci ár hatalmasat ugrik majd - emlékeztetett Róna Péter közgazdász, egyetemi oktató.
Bár az ársapkák érvényessége elvileg április végén lejár, de Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón kifejtette, hogy addig alkalmazzák ezt a módszert, amíg az infláció tartósan nem csökken. Ugyan erre a hátralevő másfél-két hónapos idótartam alatt nem sok remény van, az ársapkák valamikori megszűnését követően sokan továbbra is támogatásra szorulnak majd, ám hogy ezt a kormány hogyan képzeli, arról egyáltalán semmit sem tudni. A Róna Péter az általa ajánlott, amerikai mintára bevezethető támogató rendszert Éléskamra-programnak nevezte el. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a módszer az Egyesült Államokból ered, Franklin Delano Roosvelt elnök kormánya még 1939-ben dolgozta ki és vezette be, amely kisebb megszakításokkal, lényegében változatlan tartalommal ma is működik.
A programba azokat a háztartásokat vonnák be, amelyek egy meghatározott egy főre eső jövedelemszint alatt élnek. A jogosultak, a kérésüket megfelelő dokumentumokkal alátámasztva, egy-egy személyhez kötődő, megfelelő havi összeggel feltöltött bankkártyához jutnának, amelyet meghatározott, egészséges élelmiszerek, illetve háztartási termékek vásárlásakor, esetleg közüzemi díjak fizetésekor használhatnak fel. Róna Péter szerint az elektronikusan működő rendszer a tapasztalatok szerint a visszaéléseket szinte teljesen kizárja. A program fedezetét képezhetné például az az 1500 milliárd forint, amelyet a magas infláció miatt többlet áfabevételként költségvetés elkönyvelt egy év alatt. Ez az összeg bőven elegendő lenne a program megvalósításához - véli Róna Péter.
A szelektív árbefagyasztás megszüntetését, annak inflációnövelő hatása miatt egyre több közgazdász, köztük az MNB szakértői is szorgalmazzák. Az élelmiszer-árstopok felerősítették a helyettesítő termékek áremelkedését, a hazai élelmiszerinfláció majdnem minden árucsoportban Európa legmagasabbja. Az ellátási láncokban - például a tejipari termékeknél - tartós zavarok alakultak ki. Összességében a mindenki számára elérhető élelmiszerár-csökkentésekkel tulajdonképpen senki nem járt jól - sommázható a véleményük.
