A kormányzat és az orvosok konfliktusának híre szinte az egész országhoz eljutott, a kérdezettek 95 százaléka mondta azt, hogy hallott a vitáról, 60 százalékuk pedig egyetért a doktorok tiltakozásával – áll a Publicus Intézet Népszava számára, 1012 fő megkérdezésével készült, a magyarországi felnőtt népességre életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív kutatásában.
A felmérés azt követően készült, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) tiltakozást indított az egészségügyi reform alaposabb átgondolásáért. Ennek eszközeként a MOK többek között a háziorvosokat arra buzdította, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendszerre érvényes szerződéseket, a kórházi doktorokat pedig arra, mondják fel az önkéntes túlmunka-szerződéseiket. Erre válaszul a kormány átnyomott az Országgyűlésen egy, a MOK-ot gyengítő törvényt, amelyben eltörölték a kötelező kamarai tagságot.
A kérdezettek döntő többsége 62 százaléka úgy ítélte meg: az orvosok akciója a betegbiztonság javításáért zajlik. Csupán 18 százalék tartotta úgy, hogy az felelőtlen és éppen ellentétes következménnyel jár.
Ennek azért van jelentősége, mert az orvosok tiltakozásáról a kormányzat azt állította, hogy az veszélyezteti a betegellátást. Az ellenzéki szimpatizánsok 88 százaléka tartja azt, hogy az orvosok a betegbiztonság javításáért küzdenek.
Figyelemre méltó, hogy az orvosokat hitelteleníteni igyekvő kormányzati propaganda ezúttal a Fidesz támogatóinál sem volt igazán hatásos: közöttük is többségben vannak azok, akik megértőek az orvosok akciójával, 43 százalékuk látja úgy, hogy a doktorok a betegbiztonság javításért küzdenek, 33 százalékuk tartja felelőtlennek a tiltakozást, és 24 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A propaganda és a politikai hűség erejét mutatja ugyanakkor, hogy más eredmény született, amikor kérdésből egyértelmű volt a kormány álláspontja is. Arra is rákérdeztek a kutatásban: Egyetértenek-e azzal a kormányzati állítással, amely szerint azért kellett a kötelező MOK-tagságot megszüntetni, mert az orvosi kamara veszélyezteti a betegek biztonságos ellátáshoz való alapjogát? A kérdezettek 58 százaléka nem vagy inkább nem értett egyet ezzel, ám a Fidesz-KDNP táborában már magasabb, 60 százalék volt a kormány narratíváját elfogadók aránya, 22 százalékuk utasította el azt.
A küzdő felek megítélését azzal a kérdéssel is próbálták feltérképezni: „Ön szerint a kormányzat és az orvostársadalom vitájában ki az, aki valóban a betegek érdekeit képviseli?”. Ebben a többség (53 százalék) inkább az orvosok mellé állt, csak 10 százalék adott igazat a kormánynak, 23 százalék pedig kifejezetten megengedő e kérdésben: a kabinetet és a doktorokat is a betegérdek valódi képviselőiként fogadta el. Érdekesség, hogy a kormánypárti táborban a legtöbben (45 százalék) úgy látták, mindkét fél jót akar, 17 százalék az orvosokat, 21 százalék pedig a kabinetet tartja inkább „betegbarátnak”. Az ellenzékiek 92 százaléka az orvosok pártján áll. A bizonytalanoknál sem nagyon működik a kormánypropaganda: ott 60 százalék az orvosokat, 4 százalék a kormányt, 14 százalék mindkettőt, míg 16 százalék egyiket sem tartja betegpártinak.
