Célkeresztbe vették II. János Pált, a lengyel miniszterelnök már hibrid háborúról beszél

A néhai katolikus egyházfőt azzal vádolják, hogy még Krakkó érsekeként szexuális visszaéléseket elkövető papok ügyeit tussolta el.

Politikai vihar bontakozott ki Lengyelországban II. János Pál pápa miatt. Sőt, a botrány nemzetközi szintűvé terebélyesedett azzal, hogy csütörtökön bekérették a varsói külügyminisztériumba Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövetet. MIndezt azért, mert az amerikai Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő TVN24, az ország legjelentősebb magántévéhálózatának egyik csatornája, dokumentumfilmje szerint Karol Wojtyła krakkói érsekként tudott arról, hogy egyházmegyéjében papok szexuális visszaéléseket követtek el, de a külvilág előtt eltussolta ezeket az eseteket. A visszaéléseket elkövetett papok máshol folytathatták lelkipásztori szolgálatukat, de nem büntették meg őket.

A megállapítások nagy része a kommunista titkosrendőrség archívumából származó ügynökjelentéseken alapul. A titkosszolgálat megzsarolta a bűnbe esett papokat, válaszút elé állította őket: vagy nyilvánosságra kerülnek az ügyek, vagy jelentést tesznek paptársaikról.

Az amerikai nagykövet bekéretése igen kényes az Ukrajna elleni agresszió árnyékában, amikor úgy látszott, a politikai különbségek ellenére jószerivel felhőtlen a két állam viszonya. Az amerikai elnök, hogy kifejezze háláját a lengyeleknek az ukránok számára nyújtott katonai és humanitárius segítség miatt, néhány hete Varsóban méltatta az országot. A két állam között rendkívül szoros együttműködés jött létre.

Ezzel „gyengülhetnek” Lengyelországnak a „potenciális ellenfél” (itt Oroszországra gondolnak) elrettentésére szolgáló képességei.

A Lengyelországban alapított, 2015 óta amerikai tulajdonban lévő TVN hálózat a liberális értékek hirdetőjeként régóta szálka a hatalom szemében, s 2021-ben súlyos konfliktusba keveredett a nemzeti populista Jog és Igazságosság (PiS) uralta kormánnyal. A kabinet akkor egy e médium ellen hozott törvénnyel próbálta ellehetetleníteni a TVN tevékenységet, a jogszabály ugyanis kimondta, a nem európai társtulajdonosok legfeljebb 49 százalékos részesedésre tehetnek szert. Miután komoly tiltakozási hullám indult, s az amerikai nagykövetség felszólította Andrzej Duda elnököt, védje meg a szólásszabadságot, az államfő megvétózta a jogszabályt.

A kormány több képviselője emelt szót a dokumentumfilm nyilvánosságra hozatala óta a kilenc éve szentté avatott II. János Pál mellett. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint legfeljebb csak nagyon kétes bizonyítékok utalnak arra, hogy a néhai pápa figyelmen kívül hagyta az egyházi visszaéléseket vagy legalábbis nem lépett fel kellőképpen a bűnbe esett papokkal szemben. Az ügynöki jelentések megbízhatatlanok, vélekedett. Morawiecki megpróbálta összemosni e vádakat az Ukrajna elleni agresszióval. Mint mondta, hibrid háborút indítottak Lengyelországgal szemben:

Utalt arra, felhívások hangzottak el a pápáról elnevezett utcák átnevezésére és emlékművek ledöntésére. Mindez olyan körökből származik, amelyek "kulturális forradalmat" akarnak véghezvinni Lengyelországban és "fel akarják forgatni a társadalom többségének életét".

A szejm elnöke, Elżbieta Witek felhívásában így fogalmazott: – II. János Pál a mi identitásunk, ami összeköt és összetart minket. Függetlenül attól, hogy miben hisznek, a lengyelek „identitásának jelvényei a fehér sas, a fehér-piros zászló, a czestochowai istenanya képe és II. János Pál arcképe”. Hozzátette, a KGB megpróbálta meggyilkolni őt, utalva az 1981-ben, Mehmet Ali Agca által végrehajtott merényletre. A török elkövető azt állította, a keleti blokk titkosszolgálatai buzdították tette elkövetésére (Elsődlegesen a bolgár titkosszolgálatot emlegették.). A „kommunisták örököseinek” e pápa elleni támadásai is kudarcba fulladnak – hangzott a nyilatkozat. Múlt hét csütörtökén a parlament nyilatkozatot fogadott el II. János Pál védelmében, a baloldal az előterjesztés ellen szavazott, a liberális Polgári Platform (PO) nem vett részt a voksoláson.

Valójában egy olyan vita kavart politikai hullámokat, amely bizonyos tekintetben évtizedekre nyúlik vissza. Az egész ügy abban nevezhető újnak, hogy ezúttal a néhai pápát azzal vádolják, krakkói érsekként sem tárta fel ezeket az ügyeket. Pápaként már korábban is érték éles bírálatok, például a papi pedofília áldozataiért küzdő Survivors Network of those Abused by Priests (SNAP) csoport részéről. A szervezet 2002-ben, tehát II. János Pál pontifikátusa idején azt írta, a papi szolgálatban és a vallásos életben nincs helye azoknak, akik ártani akarnak a fiataloknak. Valójában a Vatikán csak XVI. Benedek pápasága idején kezdett átfogó intézkedéseket hozni a bűnbe esett papokkal szemben. A Szentszék 2008-ban elismerte, igen súlyos problémáról van szó.

Az egyház reformokat vezetett be a jövőbeli visszaélések megelőzése érdekében: szigorúbban ellenőrzik a papjelölteket, és mivel az áldozatok jelentős többsége tizenéves fiú volt, megtiltotta a "mélyen gyökerező homoszexuális hajlamokkal" rendelkező férfiak felszentelését. A legutóbbi rendelkezések megkövetelik, hogy a váddal szembesülő egyházmegyék azonnal értesítsék a hatóságokat, ha felmerül a gyanú a papi pedofíliát illetően, folytassanak vizsgálatot és távolítsák el az illető személyt a szolgálatból.