A bosszúálló orvoskamarai jogszabállyal a belügyminiszter - aki híján van a törvények és bioetikai fogalmak ismeretének - az orvosi hivatásrend etikai ügyeit a köztestülettől az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz delegálta. Most tehát össze kell szednünk magunkat, hogy mi magunk védjük meg a betegek adatait. A betegek és a betegszervezetek segítsék ki a Magyar Orvosi Kamarát, hogy az képes legyen betartani a magyar törvényeket. Jelesül, hogy a személyes és a különösen érzékeny adatok védelméhez mindenkinek joga van, a kiszolgáltatott betegeknek különösen.
A BM-ben a jelek szerint nem tudják, hogy a személyes adat használatára, annak továbbítására a tulajdonosától minden esetben engedélyt kell kérni. Nem tudják, hogy az intézmények csak az érintett személyek hozzájárulásával tarthatnak nyilván személyes adatokat. A különleges adatokat - mint az egészségi állapot - csak az érintett személy írásbeli hozzájárulásával szabad nyilvántartani és kezelni. A személyes és különleges adatok pedig csak az adatkezelésre illetékes személyek vagy rendszerek számára kapcsolhatók össze.
A nagy kapkodásban azonban nemcsak az orvosok kaptak pofonokat, hanem a betegek és betegjogok is. A törvénymódosítás súlyosan sérti a betegek személyes és különösen érzékeny adatainak kezelését, amikor azt írja elő, hogy „a folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanács folytatja le. Az érintett taggal szemben folyamatban lévő etikai eljárások iratait és az etikai eljárással kapcsolatos adatokat – az etikai eljárás lefolytatása érdekében – a Magyar Orvosi Kamara a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül átadja az Egészségügyi Tudományos Tanács részére.”
Kifejezetten úgy érzem magam ebben a káoszban, mint amikor értesültem a jelenlegi kormánypárt egykori EP-képviselőjének produkciójáról, amikor is egy brüsszeli illegális buliból az ablakon keresztül menekülve, egy ereszcsatornán jutott ki. Most a bosszúálló törvény alkotói a nagy buli után egy morális és törvényes csatornán kezdtek el lecsúszni.
Mert mi más magyarázata lehet annak, hogy a törvény szembemegy a Magyar Alkotmánnyal, miszerint a magánéletet tiszteletben kell tartani? Ellentétes az adatvédelmi törvényekkel is, amelyek védik a betegek személyes és különösen érzékeny vagy szenzitív adatai közül „az egészségi állapotra” vonatkozó információkat (2011. évi CXII. tv. I.), illetve az érintettel kapcsolatba hozható személyes adatokat, különösen a nevét, azonosító jelét.
Mostanra a következő képlet alakult ki: azok a betegek, akiknek ügye folyamatban van a MOK etikai bizottságainál, panaszuk befogadásakor nem kaptak tájékoztatást, és nem rendelkeztek arról, hogy személyes és különösen érzékeny adataikat átadják az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak. Ezért a MOK nem adhatja át az ügyeiket, hacsak nem akarja megszegni az adatvédelmi törvényeket, és nem köpi szembe a saját maga által elfogadott adatkezelési és adatvédelmi szabályokat. Ezekben le van fektetve ugyanis: „adattovábbítás, amennyiben az adatok alapján a személy azonosítható, az érintett hozzájárulásával történhet”.
Eközben sérelmet szenved a kamara etikai bizottsága is: az eddig vizsgált ügyekben a bizottságok véleménye szellemi termékének minősül. Ez megint csak képezheti szolgálati titoktartás alapját, illetve szellemi termékként védelmet élvez, így a doktoroknak kellene engedélyezni, hogy véleményüket az ETT használhassa.
A bioetikai érvelés szerint a jó erkölcs megkívánja az autonómia tiszteletét. Azaz meg kell adni a jogot az embernek, hogy eldöntse, mit tekint titoknak. A rendőrminiszter láthatóan nem tiszteli a jó erkölcsöt, ha ezt nem tartja fontosnak. Annak ellenére, hogy a MOK szabályzata is azt ígéri, a befogadó etikai bizottság és a beteg között a panaszokban megjelenő titkok nem kerülnek illetéktelenek kezébe. Ahogy két kiváló bioetikus (T. L. Beauchamp és J. F. Childress) megfogalmazta: „… olyan személy vagy intézmény, akinek vagy amelynek a beteg információt szolgáltat bizalmasan, felelősségre vonható a bizalom megsértése miatt.”
De az ETT-ben is baj van az ügyek befogadásával az adatvédelem szempontjából. A törvény kihirdetéskor az új bizottság még sehol sem volt, az elnök személye sem volt ismert. Nem létezett a működési szabályzat, az adatvédelmi szabályzat, titoktartási nyilatkozat nem készült el, és a szakmai-etikai szabályozás is késik. Nagy bátorság a professzorokat ott, az ETT-ben erre a színjátékra rákényszeríteni.
Ajánlanám a Magyar Orvosi Kamara vezetésének, Beauchamp és Childress nyomán üzenje meg a kormánynak, hogy úgy tartja: „ X bizalmával élnek vissza, ha az a személy, akinek X felfedte bizalmasan a titkait, a kapott információkat nem védelmezi. Hanem szándékosan kiszolgáltatja másoknak, X belegyezése nélkül.” A doktoroknak most a betegeik mellett a helyük. Az eddig beadott etikai ügyeknek meg a MOK etikai bizottságainál, hogy a törvénynek és az etikai szabályoknak is meg tudjon felelni a köztestület.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.