Orbán Viktor: Mi nem akárkik, hanem magyarok vagyunk, méltónak kell lenni a fajtánkhoz

A miniszterelnök Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőháza előtt tartotta az ünnepi beszédét, és bár szokatlanul témánál maradt a nemzeti ünnep alkalmából, némi fajvédelem így is becsúszott. A szabadságharcos költő szerinte ma békét akarna.

– Születésekor gyenge, de megmarad, lesz belőle vándorszínész, csepűrágó, majd az ország ünnepelt költőjévé emelkedik, nemzetközi hírnevet teremt, kirobbant egy forradalmat, amely elhozza hazájának a szabadságot, katonának áll a függetlenségi háborúban, 26 évesen a megszálló fegyverektől elesik, beteljesítve saját kívánságát, hogy ne ágyban, párnák közt, hanem a szabadságért küzdve lelje halálát – foglalta össze Petőfi Sándor életművét Orbán Viktor 2023. március 15-én Kiskőrösön, az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott ünnepi beszédének elején. (A miniszterelnököt csak távolról tudtuk fotózni, mert az ellenzéki sajtó képviselőit, újságírókat, fotósokat, videósokat kordonon kívülre szorították – a szerk.)

– Közülünk való, aki fölénk emelkedik. A magyar nehezen fogadja el az ilyesmit, de most örömmel beadjuk a derekunkat, mert mi aligha tudnánk utána csinálni. Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiúnk, minden magyar tud legalább egy verssort tőle. Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar - jelezte a miniszterelnök.

– Magyarország már nem ugyanaz az ország, mint 1848-ban. Fejét felemelő nemzet lett, amely önbizalommal tekint szét az európai népek világában – vélekedett Orbán Viktor, a szokatlanul bő, valós nemzeti megemlékezésből némileg kitérve saját kormányának magasztalására. A miniszterelnök szerint mindig kell lennie egy hivatásnak, ami magasabb rendű célt ad a nyugtalan magyar léleknek. De mi is volna az a világraszóló tett, amiért érdemes volna felegyenesednünk? Mit kezdjünk a felegyenesedésünkkel? - teszi fel a kérdést.

– Bár tudnám, hogy hova, de hova, de hova megyek - idézte a kormányfő Szörényi Leventét, majd komoly meglepetést okozva visszatért március 15., azon belül Petőfi Sándor témaköréhez. Az irányt kijelölő mozdulatot Petőfi adta meg az országnak, a mozdulat pedig magával maradó volt: talpra magyar, rabok legyünk, vagy szabadok? - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, dicsőség a márciusi ifjaknak.

Annak aki nem magyar, nevetséges lehet, hogy március 15-én újra és újra elmeséljük e nap történetét, és nem értik miért nem ununk rá. Orbán Viktor szerint azért nem ununk rá, mert ez egy nagy, közös születésnap. Nem a Pilvax-kávéházból és nem is a Nemzeti Múzeumból indult el a forradalmi szellem, hanem Kiskőrösről - mondta, hozzátéve, hajtsunk fejet „az öreg Petrovics előtt”.

István, a fiatalabbik Petőfi bátor ember volt, századosi rangig jutott a szabadságharc alatt. A megtorlás keretében lefokozták, közlegénynek sorozták be a császári seregbe, de emelt fővel viselte a megaláztatást - idézte fel. Orbán Viktor ezt követően a költő édesanyjáról, Hrúz Máriáról is szót ejtett, összegezve, dicsőség a Petrovics-családnak.

A magyarok hajlamosak arra, hogy két perc alatt három véleményen legyenek - mondta a miniszterelnök, majd kitért a magyarság nagy költőire, akik különböző nézőpontjuk ellenére alkottak nagyot: Petőfi Sándort, Ady Endrét, Babits Mihályt és Karinthy Frigyest említette név szerint.

A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve - jelentette ki a miniszterelnök, Petőfi műveit pedig mintegy 200 nyelvre fordították le. Pedig a költő nem volt katonának való ember, sem barátnak való, sem férjnek való az akkori szabályok szerint, de Szendrei Júliának való volt, és senki sem tökéletes. Nehéz ember volt, áradt belőle a lelki erő és a magabiztosság. Se a sértettség, se a kudarcok nem sodorták át a teremtő Isten mellől a romboló szellem mellé, ahogy az manapság oly sok celebbel és világsztárral történik - vélekedett Orbán Viktor.

Petőfi Sándor úgy írt, ahogy más levegőt vett - jelentette ki a kormányfő, felidézve, hogy a költő változatos műfajokban alkotott. Bár korán halt meg, mégis irigyeljük őt, nem a korai halál miatt, hanem azért, mert mi is úgy szeretnénk távozni a világból, hogy minden, nekünk kirótt kötelességünket teljesítettük - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, olyan világot teremtett magának, ahol a dolgok között nincs szürke zóna. Kardból lehet láncot, láncból lehet kardot kovácsolni, de olyan nincs, hogy a végeredmény egy kicsit kard, meg egy kicsit lánc is legyen.

– jelentette ki. Szerinte Petőfi Sándor is választhatta volna a biztos, jómódú, már-már nagypolgári életet, megvolt a tágas otthon, a szép feleség, az első gyermek, sorban álló kiadók, zsíros szerződések és jogdíjak, szép, gazdag, kerek, polgári élet. Mi, mai elpuhult utódai úgy gondoljuk, hogy megérdemelte volna, hogy ágyban, párnák közt távozzon, ő azonban másként döntött, úgy halt meg, ahogy megénekelte, a magyar szabadságért vívott csatában - ismertette Orbán Viktor. Senki nem él egy nappal sem rövidebb ideig, mint ahogy az rendelve van számára - tette hozzá.

Már-már hiányoltuk, de a beszéd végére Orbán Viktor azért csak-csak eljutott addig a párhuzamig, melynek lényege szerint Petőfi Sándor ma alighanem a Fidesz politikájával értene egyet (ebben azért a költő verseinek ismeretében többen kételkednének - a szerk.). A miniszterelnök úgy vélte, látjuk, ahogy Petőfi odaírja a 12 pont elé, hogy „legyen béke”, és látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek próbálják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek, és amikor be akarják olvasztani őket egy európai szuperállamba.

A miniszterelnök már az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóját sem Budapesten ünnepelte. Akkor arra a Zalaegerszegre esett a választása, amelynek a szerepéről nem sikerült igazat mondani, Kiskőrös viszont az érte finoman szólva nem rajongó Budapesttől való távolsága miatt azért is tűnhetett kézenfekvő választásnak, mert Petőfi-emlékév van, a magyar költő születésének a 200. évfordulója.