Az Orbán-kormány célkeresztbe vette a kerámiaipart, akár 90 százalék is lehet a büntetőadó mértéke

Az ágazati szövetség elfogadhatatlannak tartja a kiterjesztett bányajáradékot, mert az előre látható módon áremelésbe torkollik. Hiányolják az egyeztetést, és a rendelet újrafogalmazását javasolják.

Az Orbán-kormány igyekszik minden forintot megadóztatni, ami az áremelések révén a cégekhez, szolgáltatókhoz kerül. Eddig több ágazatban különadókat vezetett be, bányajáradékot emelt, a múlt hónap végén pedig ennek kiegészítő változata is megjelent a Magyar Közlönyben. A tégla- és cserépipar mellett az égetett kerámiák, a padló- és fali csempék gyártói is a célkeresztbe kerültek.

Megsarcolásukhoz a 2020 januári árakat jelölték ki cövekként, és amennyiben az idei árak egy szorzószámmal felszorzott értéknél magasabbak, akkor a különbség 90 százalékát különadóként be kellene fizetni a költségvetésbe. A falicsempénél például 1,38-szoros, a padlólapoknál 1,42-szeres, de a falazóelemeknél 1,6-szoros áremelkedést tart elfogadhatónak a kormány. Az ágazat legnagyobb képviselői, a Wienerberger, a Lasselsberger (Zalakerámia) és a Creaton nevű cég külföldi tulajdonban van.

- Az az álláspontunk, hogy egy jól kialakult, működő rendszerhez, az építőipari értéklánchoz hozzányúlni, annak csak egy-egy elemét kiragadva nagyon veszélyes – mondta lapunkban Túri András, a Magyar Kerámia Szövetség elnöke. Gyártók, kereskedők, kivitelezők, felhasználók is részei a rendszernek. Hasznos lett volna, ha ilyen volumenű döntések előtt nem maradt volna el a szakmai egyeztetés. A költségek az elmúlt két évben jelentősen megnőttek a gyártói oldalon: az energiaköltségek 5-6-szorosukra emelkedtek, de a személyi kiadások, a szállítás, csomagolás is tetemes összegeket tesz ki. Erre még rárakódik a kereskedelmi árrés. A költségemelkedést követő áremelkedések miatt tavaly a tégla- és cserépiparnál végezett vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal és nem találta kifogásolhatónak a helyzetet, ez az analógia igaz a burkolólapgyártásra is. Az is látható volt, hogy a kereskedelmi oldalon az árrés-arány ugyanakkora volt, mint a termékárnövekedés, ami érhető módon tovább növelte a termékek árát.

– érvelt Túri András.

Túri András szerint a belföldi termékek árának befagyasztásával még tovább növekedhet az olcsó termékek behozatala az építőipari termelés visszaesése ellenére is. - Érteni véljük a kormányzati szándékot: minden eszközzel igyekeznek lenyomni az inflációt. A vásárló első lépésként úgy fogja érezni, hogy jó döntés volt az árak leszorítása. Azonban azzal mindenki tisztában van, hogy már középtávon sem lehet a gyártókat termelési költségek alatti értékesítésre kényszeríteni, kivéve, ha kompenzálják az elszenvedett veszteségeket. Ha csökken a belföldi gyártás, akkor az import termékek pótolhatják a kieső részt. Ám azzal mindenki tisztában van, hogy egy romló forintárfolyam esetén a hazai termelés még fékezni sem tudja az importárak növekedését, így összességben nem várható árcsökkenés a piacon. Látható, hogy mennyire kevéssé átgondolt ez a szabályozás – tolmácsolta a szakma véleményét Túri András.

A bányajáradék-kiegészítés életbe léptetésével egy nem elhanyagolható mögöttes szempont is érvényesül: a kormány a magyar tulajdonú gyártók arányát szeretné felhozni a számára kívánatosnak vélt 50 százalék körüli mértékre. De nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy a gyártók tartósan nem fogják fenntartani a veszteséges termelést. Az is megtörténhet, hogy felfüggesztik a gyártást, vagy legrosszabb esetben bezárnak gyárat vagy gyárakat és kiviszik a termelést az országból. A 90-es években Magyarországon még hat burkolólap-gyár működött, most már csak kettő, amelyek olyan területen helyezkednek el, ahol, ha bekövetkezik a legrosszabb, nagyon nehéz lenne az embereknek munkát találni – tette hozzá a szövetség elnöke.

A szövetség bízik abban, hogy a kormányhoz eljuttatott szakmai véleményük alapján elérhető a rendeletet korrekciója - tette hozzá Túri András. Úgy véli a rendelet alkotói nem vették figyelembe a burkológyártás termékspecifikus sajátosságait, energiaigényességét. Önköltség számításokkal megtámogatva, javaslatot tettek új, az iparág számára elfogadhatóbb szorzókra is.

A Magyar Kerámia Szövetség álláspontja szerint a kiegészítő bányajáradékban megfogalmazott intézkedés ellentétes a közös piaci elvekkel is. Hasonló szabályozás miatt az Unió már kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, amire a kormányzatnak március végéig válaszolnia kell.