Európai Unió;infláció;drágulás;Eurostat;élelmiszerárak;energiaárak;

Élen a magyar infláció, úgy drágul minden, hogy az EU-ban máshol csak messziről követni tudják

Az Eurostat adatai szerint 2023 februárjában is a magyar infláció volt a legmagasabb, az energiaárak is a második leggyorsabb ütemben emelkedtek.

Továbbra is a magyar infláció a legmagasabb az unióban - derült ki a pénteken nyilvánosságra hozott összehasonlító adatokból. Az Eurostat számításai szerint februárban idehaza 25,8 százalék volt a harmonizált fogyasztói árindex, ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a januárinál - vagyis 19 hónap után először az uniós módszertan szerint is csökkent az infláció. A KSH módszertana szerint a januárinál 0,3 százalékkal kisebb mértékben, 25,4 százalékkal nőttek az árak februárban az egy évvel azelőttihez képest.

Az elemzők szerint ezzel megkezdődik az úgynevezett platózás, vagyis a következő hónapokban is csak lassú mérséklődésre számíthatunk. Az infláció ütemének csökkenése majd a nyári hónapokban gyorsulhat.

A 25,8 százalékos áremelkedés a leggyorsabb volt az EU-ban. A 27 tagország átlaga februárban 9,9, az eurózónáé 8,5 százalék volt, mind a két mutató 0,1 százalékkal alacsonyabb az előző havinál, vagyis igazán markáns az inflációcsökkenés sem az EU-ban, sem az eurózónában nem volt, viszont ott már ötödik hónapja csökkennek az árindexek. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is tart az uniós inflációtól, ezért a csütörtöki kamatdöntő ülésén további fél százalékkal 3,5 százalékra emelte irányadó kamatát. A piac még további kamatemelésekre számít, annak ellenére, hogy az EKB idén éves átlagban 5,3, jövőre 2,9 százalékos inflációt vár. Ezzel szemben idehaza idén még 16-18 százalék lesz az éves infláció, 2024-ben azonban már csak 4 százalék körüli.

Az Eurostat adatai szerint a második leggyorsabb drágulást februárban Lettországban mérték, ahol 20,1 százalékkal lódultak meg az árak, míg a dobogó harmadik helyén Csehország állt 18,4 százalékos inflációval. A leglassabb áremelkedést Luxemburgban tapasztalták: a 12 havi pénzromlás mindössze 4,8 százalék volt, de nem sokkal volt magasabb Belgiumban, 5,4, Spanyolországban 6, és Görögországban sem, ahol 6,5 százalékot mértek.

Jól jelzi az infláció makacsságát, hogy még Ausztriában is 11 százalék volt az áremelkedések üteme, vagyis még a fejlett, euróval működő gazdaságokat is megütötte a pénzromlás.

Általánosságban elmondható, hogy az euró bevezetése véd az (extrém) magas inflációtól, de ez sem csodafegyver: az eurózóna-tag Lettország a második legnagyobb inflációt produkálta, a másik két balti-államban is meghaladta a 17 százalékot 

a pénzromlás, míg a Szlovákiában 15,4, a friss eurótag Horvátországban pedig 11,7 százalékos pénzromlást mértek. Horvátország idén januárban vezette be az eurót és a szomszédos ország gazdasága rácáfolt az eddigi tételre, miszerint az euróbevezetés az átárazások révén inflációt gerjeszt.

Az Eurostat jelentése szerint az eurózónában (is) az energia és az élelmiszerárak emelkedése húzta fefelé a mutatót. A 8,5 százalékos infláció mellett az energia 13,7 százalékkal, ez élelmiszerek pedig 15 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben idehaza az energiaárak idén februárban 39 százalékkal voltak magasabban mint egy évvel korábban, míg az élelmiszerárak 47 százalékkal, uniós rekordotmegdöntve nőttek, vagyis mind a két mutató messze meghaladja az átlagot. Az kormánypropaganda rendkívül büszke a rezsicsökkentés csökkentésére, mondván sehol Európában hasonló módon nem védték meg a fogyasztókat, ám ez is csak arra elegendő a második helyre szoruljon, a magyar energiaáraknál 2023 februárjában csak a Lettországban emelkedtek gyorsabban, ott egy év alatt közel 46 százalékos áremelkedést mértek.

Még nem lesz kamatcsökkentés

A három amerikai bank csődje után a forint nem tudta kivonni magát a nemzetközi piacok kockázatkerülési hullámából – írta a elemzésében Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ennek eredményeként a hazai fizetőeszköz az elmúlt napokban elveszítette korábbi, év eleje óta tartó felértékelődésnek nagy részét az euróval szemben, de többnyire a lélektanilag fontos 400-as szint alatt maradt. Ráadásul a forint volt a leggyengébb deviza a kelet-közép-európai régiós devizák közül, gyengült a lengyel zlotyval és a cseh koronával szemben is. Ez pedig ismét megerősítette, hogy a hazai eszközök kockázati megítélése továbbra is rendkívül törékeny, ami elsősorban az uniós források körüli bizonytalanságnak, valamint a fiskális és monetáris politika közötti feszültségnek köszönhető. Az elmúlt napok fejleményei arra utalnak, hogy a forint helyzete a meglehetősen hektikus nemzetközi környezetben még egyáltalán nem stabilizálódott, annak ellenére, hogy a rendkívül magas kamatszint továbbra is valamelyest támaszt nyújt devizánknak. A forint elmúlt napokban mutatott teljesítménye alapján jogos az MNB extra óvatossága a kamatszint alakításával kapcsolatban, így még tovább csökkent az esélye annak, hogy már ebben a hónapban elindulhat a 18 százalékos irányadó kamat lefaragása.