Egységesen, fenntartótól függetlenül, a gondozási napok számához igazítva, kifejezetten a rezsiköltségek fedezetére állapítson meg a kormány kiegészítő támogatást – ezt kéri Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárnak most küldött levelében a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete és 32 olyan alapítvány vagy egyesület, amely idős embereknek, fogyatékkal élőknek, rászorulóknak nyújt lakhatást, gondozást.
Kifogásolják, hogy míg a kormány néhány fenntartót megsegít, kiegészítő támogatásokat, időszaki pályázati lehetőségeket biztosít számukra, a nonprofit szervezetek, alapítványok ebből kimaradnak, a minisztérium által kiírt rezsiköltség-támogatásra nem jelentkezhetnek. A helyi önkormányzatoknak pedig nincs arra pénzük, hogy segítsenek rajtuk, az államtól kapott támogatást csak a saját intézményükre fordítják, abból a településen működő civil szervezetek egyáltalán nem részesülnek. Az egyházi fenntartókat megillető kiegészítő normatív támogatás sem jár nekik, és az alapítványi fenntartású egyetemeknek járó rögzített energiaárakat sem vehetik igénybe. Van, ahol a gázszámla havi 1 millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt.
A levélben kitérnek arra, hogy a szociális ágazatban körülbelül 200 nonprofit – azaz nem állami-, nem önkormányzati-, nem egyházi – fenntartó összesen 648 intézményt működtet. Naponta több, mint 30 ezer idős- vagy fogyatékkal élő emberről gondoskodnak. Mára viszont veszélybe került a működésük a tavaly megnőtt rezsiköltségek miatt. Az intézmények kiadása többszörösére, akár tízszeresére emelkedett. Nem csak az energiaköltségek miatt, hiszen az élelmiszerekért, a tisztítószerekért is a korábbi ár sokszorosát kell kifizetniük. A levél írói felhívták a figyelmet arra is: a lakók hiába fizetnek magasabb térítési díjat, az intézmények ezzel is csak részben tudják fedezni a megnövekedett költségeket. Az ellátottaktól többet már kérhetnek, a gondozottak és családjaik teherbírása is véges.
7900 forint a napi gondozási díj az egyik intézményben, de a nullszaldós működéshez most legalább 10-12 ezer forintra kellene emelni.
Felhívták a figyelmet, hogy ha az állam nem segít, és ezek a civil fenntartású intézmények megszűnnek, akkor sok rászoruló marad ellátás nélkül. Hiába keresnének új intézményt, az állami vagy az egyházi fenntartóknál sincs hely, hiszen a jelenlegi kapacitásokat jelentősen meghaladja a szolgáltatásra várakozók száma. A levélírók szerint az államnak is az az érdeke, hogy ezek a szervezetek fennmaradjanak és stabilan működjenek. Egy 2019-es kutatás szerint egyébként a nyugdíjasok három százaléka él intézetben, és ugyanennyien szeretnének bekerülni. Idősotthoni ellátásban nagyságrendileg 50 ezer a helyek száma, miközben 40 ezren várnak arra, hogy bejussanak valamelyik intézménybe.
Tavaly 300 ezer volt, most 600 ezer a villanyszámla
Az utolsó tartalékaikat élik fel, de talán év végéig kihúzzák valahogy – mondta a Fejér megyei Bodajkon található Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthona Alapítvány kuratóriumának elnöke, Ivanics Anna. Ő is aláírta a levelet, indoklása szerint azért, mert 75 idős ember, és ugyanennyi napköziben, vagy otthonában támogatott ember ellátása a tét. „Tavaly december 31-ig 300 ezer forint volt a villanyszámlánk, most 600 ezret fizetünk.” Ezt azért tartja különösen felháborítónak, mert 2024. decemberig szóló szerződése volt az áramszolgáltatóval, amit a szolgáltató önkényesen és egyoldalúan felbontott. „Azt a választ kaptuk, hogy ezért az összegért nekik már nem éri meg szolgáltatni.” A gázszámla havi 1millió 60 ezer forintról 2 millió 770 ezer forintra nőtt.” A gondokat tetézi, hogy a dolgozók bérét felemelte az állam, csak éppen nincs miből kigazdálkodni a többletet. Eddig 12 millió forint volt a havi bérköltség, most 15 millió. – Az állami támogatásunk tavaly is 10 millió forint volt, és az idén is pontosan ugyanannyi. Időseknek biztosítunk élethosszig tartó elhelyezést. Van ápolási részlegünk, ami olyan, mint egy kórházi belgyógyászati osztály. Ágyhoz kötött betegeket gondozunk. Min spóroljunk? – tette fel a kérdést.
A bodajki intézményben a napi gondozási díj 7900 forint, ahhoz hogy nullszaldós legyen a működtetése, legalább 10-12 ezer forintot kellene elkérni. De tovább emelni már nem lehet, mert Ivanics Anna szerint a náluk lakó időseknek nincs ennyi nyugdíjuk, már így is a családoknak kell kiegészíteni a befizetést. „Ahol van otthon két- három gyerek, ott ez biztosan nem egyszerű feladat, a hozzátartozók sem tudnak többet vállalni.”
Sik József a Somogy megyei Porrogszentkirályon vezeti a Szentkirály idősotthont. Náluk a rezsiköltség az ötszörösére emelkedett a tavalyihoz képest. Azt mondta, ezt már nem lehet áthárítani az idősekre, úgy fogalmazott: a végtelenségig nem nőhetnek a díjak. Az otthonban élő 18 idős egyedül már így sem tudja fizeti a napidíjat, 80 százalékban a hozzátartozók segítenek nekik. Az intézetre egyébként nagy szükség van – mondta, most is többen várnak, hogy bekerülhessenek.
„Komolyan mondom, nem tudom, mi lesz az idősekkel” – díjat emeltek a nyugdíjasotthonok, a családok már alig bírjákNapi 24 órás műszakban dolgoznak éhbérért, és már nem bírják az otthonápolási díj érdemi emelése nélkül