„Alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire” - jelentette ki a korábbi ukrán külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Válasz Oonline-nak adott.
Pavlo Klimkin 2014 és 2019 között volt hazája első számú diplomatája. A korábbi politikus úgy látja, Kárpátalja gazdasági modellje az EU-ból hazautalt pénzekre és a csempészetre épült, holott Ukrajna egyik legjobb régiója. Magyarországra viszont - amikor teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani - egyre inkább veszélyként tekintettek, a magyar identitás pedig gyanússá vált. Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra - magyarázta. Véleménye szerint a 2017-es oktatási törvény körül egy „negatív percepciós örvény” alakult ki. Azt hangoztatta, „egyáltalán nem akartuk kisebbíteni vele a magyar öntudatot. Ellenkezőleg: lehetőséget akartunk adni a magyarok kezébe. Mégis az az érzés alakult ki, hogy ukránabbá akarjuk tenni őket – mondta.
Pavlo Klimkin úgy látja, „vesztes” az ezzel kapcsolatos magyar politika, ugyanis „csökken a magyar tér”, egyre kevesebb magyar van Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában.
Kijelentette, a háború közben és utána is szükséges leülni, s őszinte párbeszédet kell folytatni, például a Kárpátaljának juttatott magyar pénzek meg az útlevélkiadás átláthatóságról. Arra a kérdésre, hogy miért harapództak el mára az ellenséges nyilatkozatok, azt mondta, ennek okai Magyarország körül keresendők.
Orbán Viktor nyilatkozata az ukrán nép beteges semmibevételét mutatja a kijevi külügy szerint– Ukrajnában ugyanis egyre mélyebb az a percepció, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik (...) örült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk – fogalmazott.
Pavlo Klimkin szerint újra kell gondolni a magyar Oroszország-politikát. Tiszteletreméltónak nevezte Orbán Viktor azon elképzelését, miszerint Magyarország valamiféle híd legyen az Egyesült Államok és Kína között, ám
a magyar kormányfő csak nagyobbnak akar látszani, mint amilyen valójában.
Ezenkívül ismeretségeket kellene kötni. Ha most megkérdezne valakit Kijev utcáin, ismer-e egyetlen magyar rockbandát vagy regényt, netán magyart úgy általában, a válasz az lesz, hogy Orbán Viktoron kívül senkit. – Szégyen, hiszen szomszédok vagyunk. Beszélnünk kellene arról is, milyennek képzeljük el Közép-Európát, mert az olyan struktúrák, mint Visegrád – idejétmúltak. De mindezt szomszédokként, és nem ellenségekként. Közép-Európára ugyanis szükség van Európában - magyarázta a korábbi külügyminiszter.
Szijjártó Péter az egyedüli uniós külügyminiszter, aki a háború kitörése óta egyszer sem ért rá egyeztetni ukrán hivatali kollégájávalTörténelmi teljesítményt tudhat magáénak Orbán Viktor, Ukrajna legjobb szomszédjából Magyarország potenciális ellenséggé vált