,,Behatárolt a társadalom ideje, hogy kidolgozza, hogyan reagáljon a mesterséges intelligenciára (MI) és szabályokat hozzon. Különösen aggódom amiatt, hogy ezek a modellek nagymértékben használhatók hamis információk terjesztésére” - nyilatkozta az amerikai ABC News tévének Sam Altman, az OpenAI vállalat vezérigazgatója, az elmúlt hetekben nagy port felvert ChatGPT-4 program fejlesztője. Altman szerint, ahogyan egyre fejlettebbek a számítógépes kódok, egyre jobban felhasználhatók kibertámadásokra. Utalt arra, hogy a ChatGPT-4 - bár nem tökéletes - 90 százalékos eredményt képes elérni az ügyvédi vizsgán, vagy csaknem 100 százalékosat a középiskolai matematikai érettségi teszteken, és képes arra, hogy szinte az összes számítógépes nyelven kódokat írjon. A félelem, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az embereket egyre elterjedtebb. Az egyik resume builder (életrajz-, profilkészítő-mintákat közlő) honlap felmérése szerint a megkérdezett ezer amerikai vállalat több mint felénél alkalmaznak már chatrobotokat. Ugyanakkor Altman azt is hangsúlyozza, hogy a MI csak emberi irányítással és adatbetáplálással működhet, így sokkal nagyobb veszélyeket rejt az, hogy emberek irányítják, mint a technológia maga.
A ChatGPT jelenlegi legnagyobb veszélyei
Pontatlan információk
A robotot rengeteg adattal kell ellátni, ha ezek nem elégségesek, a következtetései sem lehetnek megfelelők. Az is baj lehet, ha nincsenek naprakész információi, csak a tanítás idejéről valók. Hiányzik az “emberi érintés” a válaszokból, hiszen nem képes annyiféle tényezőt számba venni, mint mi, innen származnak a merev, formális szövegalkotásnak tűnő válaszok.
A személyes adatok kezelése
Ezekhez például a beszélgetések során juthat hozzá, vagy képzése, fejlesztése során kapja meg.
Adathalász e-mailek küldése
Sok különböző nyelven képes erre, általában ezek megkülönböztethetők betűtípusuk vagy nyelvtani hibáik miatt, de ha nincsenek ilyenek, teljesen elfogadhatónak tűnnek. A rosszindulatú szoftverek akár az egész gépünket átfésülhetik, végigolvashatják e-mailjeinket.
Szexuális és rasszista tartalmak
Gyakran adnak a Chat-robotok szexuális vagy rasszista tartalmuk miatt elfogadhatatlan válaszokat. A tanításukkor a szociális tényezőket, a gender egyensúlyt, a kulturális eltéréseket gondosan számításba kell venni.
Plagizálás
A robotok által generált szövegek sokszor szinte teljesen megegyezhetnek korábban emberek által írt szövegekkel, ami plágium gyanúját vetheti fel. Ez azért van, mert nem képesek eredeti gondolatok kiötlésére.
Túlzott függés
Egész generációkat szoktathat le az önálló kritikus gondolkodásról, csökkentheti a problémamegoldó képességet. Nem véletlen, hogy az oktatási intézményekben - általános iskolától az egyetemig - egyre több helyen tiltják használatát.
Elon Musk - aki a kezdeti időkben, amikor az OpenAI még nonprofit vállalkozás volt, már befektetett a cégbe - szintén többször figyelmeztetett már az MI veszélyeire, mondván, kockázatosabb, mint a nukleáris fegyverek. Decemberben azt tweetelte, hogy cége, a Neuralink által fejlesztett technológia előrehaladása - chipek elhelyezése az agyban - átláthatóan történik, az orvostudomány kiterjedt szabályozó apparátusának felügyelete mellett, miközben a mesterséges intelligencia fölött nem rendelkezik semmilyen szabályozó testület.
De veszélyeket rejthet magában az is, hogy Európa - úgy tűnik - lemarad az MI-fejlesztés versenyében, amely egyre élesedik. Tavaly az európai startupok 15 milliárd dollárt gyűjtöttek fejlesztéseikhez, az USA-ban 33 milliárdot. Miközben sokan csak valami “rejtélyes dolgokat létrehozó művészetnek” tekintik az MI-t, az annál sokkal többre képes, például az egészségügyben a diagnosztikai és gyógyszerfejlesztési területeken. A Financial Times által támogatott Sifted - az európai startupokkal foglalkozó szervezet - elemzéseket végzett ez ügyben. Az első megállapításuk szerint 2015-2023 között a világ legjobban támogatott, MI-vel foglalkozó kezdő vállalkozásainak 80 százaléka amerikai, ilyen Európában egy sincs. A tíz vezető cég közül nyolc USA-béli, egy kanadai, egy pedig izraeli. Az is kiderült, támogatási mennyiségben is az USA vezet, messze megelőzve Európát és Kínát is. Nem meglepő tehát a lap harmadik eredménye, miszerint a legalább egymilliárd dollárt érő MI-cégek száma is ott a legnagyobb: 292. A második Kínában 69, a harmadik Egyesült Királyságban 24. A negyedik Németországban van, azonban itt már csak tíz ilyen található. A negyedik kimutatás szerint nagyon magas a megszűnő cégek száma Európában, bár ez Amerikára is jellemző, tavaly 163, illetve 141 ilyen volt.
