Noha egyes nagyobb beruházásokról rendszeresen tárgyalnak miniszterekkel, államtitkárokkal, főosztályvezetőkkel, és ilyen szempontból a kormányzati kapcsolatrendszerüket viszonylag konszolidáltnak mondják, helyben a kisebbségbe került fideszes frakciók már erősen megnehezítik az együttműködést az ellenzéki vezetésű településeken. A fideszesek időnként „dafke” tesznek keresztbe a másik térfélről érkező javaslatoknak, akkor is, ha azok az adott városban élők érdekeit szolgálnák – derült ki az érintett városok polgármestereivel folytatott beszélgetéseinkből.
Jó példa erre Érden az őszi takarékossági csomag összeállítása: a város vállalásaival a miniszteri biztos is elégedett volt, a helyi Fidesz viszont azzal kampányolt, hogy semmit sem kellene bezárni, mert mindent finanszírozni tud a város. Néhány vidéki nagyvárosban a hatalomra került ellenzéki összefogás foszlik vagy végleg szétszakadt, mint például Eger esetében.
A megpróbáltatások ellenére az általunk megkérdezett, a megyei jogú városokat az ellenzéki térfélről vezető polgármesterek zömmel azt válaszolták: szándékukban áll újra elindulni a 2024-es helyhatósági választásokon.
– Ebben a ciklusban a kormánypárti vezetésű nagyvárosoknak egy főre vetítve négyszer-ötször akkora támogatás jutott, mint nekünk – állította Csőzik László, Érd polgármestere. Legfájóbb hiánynak az iparűzésiadó-kompenzációt nevezte meg, hiszen települése csak a 70 százalékát kapta vissza az elvont összegnek. Pozitívumként az uszodatámogatást hozta fel, melynek köszönhetően a drasztikusan megnövekedett energiaszámlák ellenére sem kellett bezárni a város legnagyobb vizes létesítményét. A polgármester szerint ellenzéki városként érezhetően hátrányt szenvednek bizonyos területeken a kormánypártiakkal szemben. Példaként 2020 karácsonyát hozta fel: az ünnep előtt a kormány az elvont helyi adók kompenzálásaként 1,3-1,5 milliárd forinttal segítette a Fidesz-KDNP-s vezetésű megyei jogú városokat, miközben az ellenzéki vezetésűek, köztük Érd egy fillért sem kapott.
A hátrányos megkülönböztetésről beszélt a jövőre újraindulni szándékozó Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester is, aki felrótta azt is, hogy az idei rezsitámogatásból egyedüli megyei jogú városként teljes mértékben kimaradt Hódmezővásárhely.
– A menzánkat tízszer gyakrabban ellenőrzik, mint a cég más telephelyeit, a sófelhasználásban egyedül itt nem adtak semmi rugalmasságot – mondja Márki-Zay, aki arról is beszél, hogy a városi buszközlekedés ellehetetlenítésére Lázár János minisztériuma adott utasítást. „Az uszodánk a hasonló besorolásúak között látványosan kimaradt a rezsitámogatásból, ennek ellenére nem zártuk be. Pályázatainkat rendre elutasítják, projektjeinket akadályozzák, törvényességi felügyeleti eljárásokat kapunk jelentős számban” – foglalta össze, hogy ellenzéki városvezetőként milyen hátrányokat érzékel. Mindezek ellenére szavai szerint jól gazdálkodva végre tudják hajtani Hódmezővásárhely fejlesztéseit, a ciklus végére becslése szerint 90 százalék felett lesz a honlapján is közzétett tervek megvalósulási aránya.
A Nagy-Miskolc fejlesztési programból sok beruházást „ki tudtak már pipálni”, de az elmúlt évek folyamatos nehézségei, a világjárvány, a szomszédunkban dúló háború, a rezsiválság – „ahogy mondani szoktam, épp csak sáskajárás nem volt” – miatt a válságkezelés lett az elsődleges feladat – mondta a szintén újrázni szándékozó Veres Pál miskolci polgármester. Szerinte pozitív, hogy nyitva tudtak tartani sok olyan intézményt, amelyeket más települések kénytelenek voltak bezárni, sőt, a válságkezelés mellett fejlesztettek is: most újítják fel a város egyik szimbólumát, az Avasi kilátót, új elektromos és CNG buszokat állítottak forgalomba, levegőminőség-ellenőrző rendszert helyeztek üzembe.
Baja tavaly május 1-jével lett megyei jogú város, ám a polgármester szerint a státusz inkább politikai termék, mintsem valódi eredmény, egyelőre semmilyen előnyük nem származik belőle.
– A város érdekében minden lehetőséget megragadunk, így amikor a kormány ezt lehetővé tette, mindig készek voltunk tárgyalni, sajnos szerény eredménnyel, a felterjesztéseinket rendre lesöpörték – utalt az ellenzéki lét nehézségeire Nyirati Klára polgármester, aki későbbre ígérte újraindulásával kapcsolatos döntése bejelentését. Számításai szerint évi egymilliárd forint működési és fejlesztési összeg járna Bajának, amit nem kapnak meg, bár – tette hozzá –, azt nem tudja eldönteni, hogy ez a kormány direkt „büntetése”, vagy csak a helyi fideszesek politikai súlytalanságából adódik. Utóbbiak ráadásul többször is a helyiek érdekek helyett a központi akaratot helyezték előtérbe, és ennek megfelelően szavaztak egy-egy voksoláskor – mondta. Ennek ellenére az ellenzéki városvezetés a választási ígéretei nagy részét meg tudta valósítani, jelentős mennyiségű utat és járdát építettek, fákat, kiserdőket telepítettek és parkokat építettek, a legnagyobb eredmény pedig a tömegközlekedés ingyenessé tétele, mely nagy könnyítés a családoknak.
A jelképes évi 1000 forintba kerülő, azaz valójában szinte ingyenes helyi-járat közlekedést tartja városvezetői ciklusa egyik legnagyobb eredményének Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, mára független polgármestere, akinek az őt támogató szövetség szétesésével is szembe kellett nézni: valójában egy éve kisebbségi pozícióból próbál döntéseket átvinni a közgyűlésen, ami rendre kudarca fullad. Úgy véli, a városokat sújtó kormányzati döntések nem Eger-specifikusak voltak, ráadásul ők lélekszámarányosan rendszerint az egyik legtöbb központi támogatást kapták kompenzációként, amit szerinte tárgyalásaik hatékonyságának volt köszönhető.
A ciklus elején Eger is kimaradt a többi nem Fidesz vezette városhoz hasonlóan az egyszeri 1,3 milliárdos működési támogatásból,
ugyanakkor a Belügyminisztériumtól az Egri Vár fejlesztésére érkezett 600 millió forint, s az Aktív Magyarországért Program keretein belül is számos pályázatot nyertek, akár fideszes városokkal szemben is – érvelt. Hozzátette: minden fontos ügyben egyeztet a kormányzat képviselőivel, és elutasítást vagy elzárkózást soha nem tapasztalt.
Korántsem volt ilyen pozitív a kép a helyi közgyűlés munkájában. – Egerben speciális a helyzet, itt a helyi Fideszt azért oszlatta fel a budapesti központjuk, mert paradox módon néhány baloldali képviselővel szövetkeztek, hogy többségbe kerüljenek – fogalmazott. Szavai szerint az, hogy nem sikerült egyben tartani helyben azt a szövetséget, amelyik hatalomra került 2019-ben, mindenképp olyan kudarc, amiben az ő felelőssége is benne van. Naiv volt, amikor azt hitte, hogy mindenki félreteszi a pártpolitikát Eger érdekében - mondta. Mirkóczki úgy tervezi, párt-háttértámogatás nélkül is újraindul a polgármesteri posztért jövőre, hisz szerinte következetesen képviselte mindazt, amit ígért az egrieknek, ezt a véleményét pedig, mint mondta, egy legfrissebb, 1000 fős mintán alapuló közvéleménykutatás is alátámasztja.
Pécs a kormányzati támogatások terén nagyjából Egerrel egy szinten, afféle középúton helyezkedik el. – Vannak megyeszékhelyek, amelyek a kormány támogatását jobban élvezik, mint a pécsiek, ugyanakkor vannak olyan megyeszékhelyek is, amelyeknél mi vagyunk kedvezőbb helyzetben. „Továbbra sem érzem azt, hogy a kormány kimondottan büntetné Pécset, de igen ritkán érzem azt, hogy úgy és olyan mértékben támogatná a várost a kormány, ahogy azt megérdemelnénk” – fogalmazott Péterffy Attila polgármester, aki úgy véli, vállalásai 80 százalékát a ciklus végére teljesíteni tudja, s bejelentette azt is, újraindul a jövő évi önkormányzati választáson. Kollégáihoz hasonlóan maga is tapasztalja, hogy a közgyűlésben kisebbségben lévő kormánypárti politikusok – akár felsőbb utasításra – olykor még a város érdekeivel is szembe mennek. A legutóbbi ilyen eset az akkumulátorgyár-telepítéssel kapcsolatos állásfoglalás elfogadásakor történt, amikor a kormánypárti frakciótagok próbálták azt a látszatot kelteni, mintha okafogyott lenne már önmagában a téma felvetése is.
Lapunk megkereste a többi ellenzéki vezetésű megyei jogú város polgármesterét is, ám tőlük nem kaptunk választ.
