Tudja, honnan kapta a nevét a kuna? Hogy mikor volt a világ első pénzügyi válsága? Vagy, hogy a gyűjtők miért ragaszkodnak a régi 20 forintos bankjegyekhez? Persze nem ezek a leggyakoribb kérdések, amiket Monetának feltesznek, hanem az, hogy hol van az arany. A robot a Pénzmúzeum bejáratánál fogadja a látogatókat, ha pedig senki nem foglalkozik vele, kedves női géphangján kisvártatva közli, hogy szívesen beszélgetne valakivel. Azonnal tudható: a régi múzeumdefiníciót itt elfelejthetjük.
A válasz egyébként az lehetne, hogy az arany ott van mindenütt. Mi más is határozhatná meg jobban a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont miliőjét, mint ez a nemesfém, amely a mai napig az érték, az anyagi jólét szimbóluma. A rendkívül ízléses, elegáns, letisztult, jól átgondolt, ugyanakkor cseppet sem hivalkodó belső terek dizájnjában újra és újra visszaköszön az aranyszín, a látogatókat pedig a padlón végigfutó „aranyfonál” vezeti az újabb és újabb állomásokra, ahol megismerkedhetnek a pénz történetével. Na jó, gondolhatjuk, egy múzeumban régi dolgokat állítanak ki tárlókban, és hozzájuk biggyesztenek némi magyarázó szöveget, a kiállított tárgyakhoz érni pedig szigorúan tilos. Mi lehet ebben az izgalmas? Az, hogy a Pénzmúzeum nem ilyen. Itt az égvilágon minden XXI. századi. Interaktív. Digitális. Színes. Hangos. Mozog. Él. Mindent meg lehet érinteni, sőt. Igen, még egy valódi aranyrudat is…
Természetesen nagyon komoly biztonsági előírások érvényesek, a múzeum területén kamerák figyelnek, és fegyveres őrök avatkoznának közbe, ha erre szükség lenne – de ilyenre még nem volt példa. Hiszen rendkívül komoly értékeket rejtenek a termek, többek között itt található Magyarország második legnagyobb érmegyűjteménye. Amikor a kollekciót ide szállították páncélozott autókkal, az valóban amerikai akciófilmbe illő jelenet volt. A gyűjtemény látható részének értéke másfél milliárd forint. De van, aminek az értéke nem is meghatározható, ilyen Székely Mózes ötszörös dukátja 1603-ból, amiből a világon egy darab létezik, természetesen nem eladó, nem forog a piacon, így senki nem tudhatja, mennyi lehetne az ára.
A múzeum hétköznap 14 óráig a szervezett iskolai csoportokat fogadja, érkeznek is az ország minden részéből a diákok. Délután és hétvégén pedig bárki részt vehet a pénzvilág felfedezésében, akár egyénileg is, de érdemes inkább vezetést kérni, sokkal nagyobb élmény vár így. A kísérők ugyanis lenyűgöző tudással rendelkeznek, és szívesen mesélnek érdekességeket, sztorikat. Hiába a modern technika, ami elvarázsol, magával ragad, és kiapadhatatlanul ontja az információkat, azért az emberi szó és mosoly még mindig pótolhatatlan.
A mindössze egy éve megnyitott létesítményt már csaknem 82 ezren keresték fel, és látogatók majdnem fele a diákok közül kerül ki, az általános iskola 4. osztályától érettségiig – számolt be lapunknak Hergár Eszter, a múzeum igazgatója. Annyira népszerű az intézmény, hogy a tanév végéig már be vannak táblázva, ezek a délelőtti szervezett túrák. A látogatók 52 százaléka viszont mindenféle korosztályból tevődik össze, érkeznek ide egyetemisták, nyugdíjasok, családok különböző korú gyerekekkel, unokákkal, és a tapasztalatok szerint valamennyien élvezik az itt töltött időt. Nemcsak a magyarokat érdekli az interaktív kiállítás, 17 országból regisztráltak már látogatókat, és az egyik legnagyobb létszámban a kínaiakat vonzza a múzeum. Ebben az is szerepet játszhat, hogy valamennyi állomáshelyen három nyelven – magyarul, angolul és kínaiul – olvashatók a tájékoztató szövegek. „Amikor létrehoztuk a múzeumot, az volt a legfontosabb vezérlőelv, hogy szórakoztatva tanítsunk. Ötven installációt hoztunk létre, az egyik például azt szemlélteti, hogyan működik a bankkártyás fizetés. Vannak nagy könyveink, amiket digitálisan lehet lapozni. Közérthetően bemutatjuk, hogyan működik a monetáris politika, illetve az egyik installációnál a tőzsde működésébe engedünk bepillantást, ahol ki is lehet próbálni, ki mennyire szerencsés befektető. Amikor a Magyar Nemzeti Bank létrehozta a Pénzmúzeumot, az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy növeljük a lakosság pénzügyi kultúráját, tudatosságát. Összességében az OECD-átlagnak nagyjából megfelel a magyar lakosság tudása ezen a területen, az alapfogalmakkal jobban tisztában vagyunk, mint az átlag, azonban amikor ezeket az ismereteket át kell ültetni a gyakorlatba, a konkrét pénzügyi döntést meg kell hozni, például hogy felveszek-e egy hitelt, vagy hol nyitok bankszámlát, nagyobb felkészültségre, több körültekintésre lenne szükség. Hogy ezt fejlesszük, már az általános iskola 3. osztályától egészen az érettségiig minden évfolyamon tanulnak a gyerekek pénzügyi ismereteket.”
A múzeumban az interaktivitás nem ér véget akkor, amikor a látogatók végigcsodáltak, végigtapogattak, végigjátszottak mindent, hiszen a kilépéskor lehetőségük van értékelni a látottakat, tapasztaltakat, sőt kifejezetten kérik is őket arra, hogy mondják el a véleményüket, hiszen ez alapján van lehetőség a további fejlesztésekre. Így állították fel a látnivalók népszerűségi sorrendjét is. A dobogó harmadik fokára a bankszéfnyitás került, a második helyezett a saját arcképes bankjegynyomtatás lett, de a legnagyobb favorit az aranyrúdemelés. Sokan meglepődnek, milyen nehéz a ránézésre nem túl nagy aranytömb (28x6,5x3,8 cm), amilyeneket a filmekben könnyedén dobálnak a bankrablók – itt döbbenünk rá, ez mekkora átverés, hiszen a 12,4 kilogrammos nemesfémrudat még megmozdítani sem könnyű. Érdekesség, hogy nagyon népszerű a csőposta is, amely azt mutatja be, hogy régen, amikor még nem volt e-mail, hogyan továbbították gyorsan az üzeneteket. Ezt a pneumatikus rendszert egyébként a mai napig alkalmazzák több helyen, elsősorban egészségügyi intézményekben.
