Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.
A tavaly év végi költségvetés-módosító rendelet alapján idén a lakossági rezsiszámlák kiegészítésére közel másfélezer milliárdot, a központi költségvetési szervekre 400 milliárdot, a piaci cégekre 279, az állami vállalatokra 178, az egyházi és civil intézményfenntartókra 150, az önkormányzatokra pedig 145 milliárdot szánnának. Ez közel 1200 milliárd forint központi költségvetési támogatásból, az energiaágazat 716 milliárdos befizetéseiből, ugyanezen iparág 108 milliárdos osztalékaiból, a szintén ugyanezen cégkört sújtó, 334 milliárdos bányajáradékból, illetve a gyógyszergyártók 123, a távközlési cégek 96, valamint a légitársaságok 35 milliárdos extraadójából állna össze. Az eddig idén befolyt összegekre nem leltünk adatközlést. Kiadásként egy januári kormányhatározat szerint 173, egy februári szerint pedig 391 milliárdot költöttek „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”.
Ez az az összeg, amelyre augusztus óta, úgymond „rezsivédelmi szolgáltatása” fejében, az MVM tarthat igényt. Az állami energiacsoport tehát elvben „rezsicsökkentett” bevételeinél ennyivel többet fizetett az orosz Gazpromnak a gázért.
Egy szintén februári kormányhatározat szerint 115 milliárd forintot kaptak a - ma is 2014-es, "rezsicsökkentett" árakon dolgozó, így az elszálló gáztőzsdéken szintén hatalmasat bukó - távhőszolgáltatók, 6 milliárdot az állami, 7 milliárdot pedig a piaci cégek rezsikiegészítésre. Egy március eleji kormányhatározat ugyane célra a központi költségvetési szerveknek 70, egyházi és civil intézményfenntartóknak pedig 23 milliárdot juttat.
A kormány 2022. május végén 700 milliárdos kerettel hirdette meg a rezsialapot. A tavalyi bevételek és kiadások a Magyar Államkincstár adatbázisában nagyjából nyomon követhetők. Eszerint a - részint az egyes ágazatokat sújtó extraadókra, részint a közvetlen költségvetési támogatásra alapuló - bevételek először júliusban kezdtek „csordogálni”. Akkor az energiaágazattól 43, bányajáradékból – a 38 milliárdos terv ellenében - 87 milliárd, a távközlési cégektől pedig – az 53 milliárdos terv ellenében - 34 milliárd folyt be. Fokozatosan emelkedő tételekkel decemberre az energiaágazat 204, a bányajáradék 241, a légitársaságok 15, a távközlési cégek pedig 97 milliárdos befizetéssel adták össze az együtt 557 milliárdos kasszát.
Októbertől ugyanakkor megindultak a kifizetések is. Az év tizedik havában „energiaügyi kiadás”-soron 337, novemberben 430, decemberben pedig már nem kevesebb mint 779 milliárd forint szerepelt. Ezek pontos összetételét nem részletezik. A nyilvántartásban ugyanis itt is külön tételként szerepel az MVM „rezsivédelmi szolgáltatásaiért” fizetendő összeg, ami októberben 158, novemberben 306, decemberben pedig 376 milliárd forintra rúgott. (Egy októberi kormányhatározat ugyane célra 157, egy novemberi pedig további 148 milliárdot nevesít - utóbbi tétel valóban a novemberi és az októberi érték különbsége.) Szembetűnő a részletes tételekkel alig-alig megfeleltethető, „egyéb működési célú kiadások” tavalyi, kormányhatározatokban közzétett alakulása is. Míg októberben e soron 169 milliárd, addig november elején 181, a hónap végén 369, december elején pedig már nem kevesebb mint 969 milliárd forint szerepelt. Szakmai – de a kormány által sem cáfolt - becslések szerint az MVM ráfizetése tavaly ennél is magasabbra, több ezer milliárd forintra rúghatott. Az MVM-tétel és az összesített értékek közötti, százmilliárdos összegeket kevéssé pontosított, egyéb célokra költötték. Egy decemberi kormányhatározat például 41 milliárdot juttatott az Energiaügyi Minisztériumhoz – illetve jogelődjéhez, a technológiai és ipari tárcához – tartozó társaságoknak, 92 milliárdot kaptak a távhőszolgáltatók és 71 milliárdot költöttek „rezsivédelmi szolgáltatásra”. A karácsony előtti hangulatban a távhőszolgáltatók további 143 milliárdhoz jutottak. (Utóbbi két tavalyi esetben, illetve idén az „egyéb működési célú kiadások” már megegyeznek a részletes tételek összegével.)
Tőkeemelés helyett ellentételezés
Bár a kassza jó része elvileg a „rezsivédett” szolgáltatást végző MVM-nek járna, a társaság könyveiben ezek a bevételek egyelőre nem követhetők. Korábban a céget az állami tulajdonos tőkeemeléssel segítette ki a csávából. A jegyzett tőke így nőtt az 1991-es 250 milliárdról - csak 2021-ben 440 milliárddal – tavaly év elejére 797 milliárdig. Ennek hátterében szintén az MVM rezsicsökkentett bevételeihez képest már akkor elszabaduló piaci gázár állt. A tavalyi könyvekben ugyanakkor már csak egy, szinte jelképes, 12 milliárdos tőkeemelés látszik. (Igaz, ez ennél nagyobb pénzjuttatást is fedhet.) Augusztustól a kormány a cég forráséhségét egy huszárvágással „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésévé”, vagyis bevétellé alakította. A „rezsicsökkentés” fenntartására az MVM-nek utalt, közvetlen állami támogatás mértékére így csak akkor derülhet fény, ha az MVM ezt a bevételi tételt a következő évben - vagyis idén - közzétett mérlege külön nevesíti.
