Hatékonynak bizonyult a kormánypropaganda, amely hónapok óta azt sulykolja lépten nyomon: az elszálló élelmiszerárakért csakis Brüsszel a felelős.
Élen a magyar infláció, úgy drágul minden, hogy az EU-ban máshol csak messziről követni tudjákNo meg a kereskedők, akik szándékosan magasan szabják meg az árakat. Hónapok óta egész Európában Magyarországon drágulnak ugyan a leggyorsabban az élelmiszerek, így februárban az Eurostat 47 százalékos éves áremelkedést mért hazánkban. Ettől messze lemaradva következik 29,7 százalékkal Litvánia, majd 28,7 százalékkal Szlovákia. Régiónk többi országában, Csehországban, Lengyelországban, Romániában viszont 25 százalék vagy az alatti az élelmiszerinfláció mértéke. Mégis, a magyar emberek egyre növekvő hányada gondolja úgy, hogy a magas élelmiszerárak oka a brüsszeli szankciókban keresendő, nem pedig a hazai jellegzetességekben, így például a gyenge forintban vagy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában.
A Publicus Research február 28. és március 6. között, a Népszava számára készített felmérése alapján az emberek immár 63 százaléka látja meghúzódni a drágulás hátterében a brüsszeli szankciókat, míg decemberben még csak 47 százalékuk mondta ezt. A kereskedők ármegállapítási módszereit március elején a megkérdezettek 77 százaléka okolta, pedig tavaly év végén még csak 63 százalékuk vélekedett így. Ezzel párhuzamosan 86 százalékról 75 százalékra zsugorodott azok aránya, akik szerint a gyenge forint a felelős az élelmiszerárak gyors emelkedéséért. A kormány gazdaságpolitikáját hibáztatók tábora pedig 74 százalékról 65 százalékra csökkent.
A propagandaüzenetek ráadásul nemcsak a kormánypárti szavazókra hatottak, hanem a bizonytalanokra és az ellenzékiekre is. Március elején a Fidesz-KDNP szavazóinak már a 96 százaléka okolta a brüsszeli szankciókat a magas élelmiszerárakért, holott decemberben még csak 85 százalékuk vélekedett így. Tavaly év végén az ellenzékiek még csak 19, a bizonytalanok 38 százaléka tette felelőssé a szankciókat, márciusban már 27, illetve 57 százalékuk.
Az üzletláncokat ért kormányzati vegzatúrák is beértek - kormánypártiaknál, ellenzékieknél és bizonytalanoknál egyaránt. Legalábbis a kereskedők ármegállapítási módszereit okolja most a Fidesz-KDNP szavazóinak a 83, az ellenzékiek 70, és a bizonytalanok 77 százaléka. Decemberben még csak a kormánypártiak kétharmada, az ellenzékiek és bizonytalanok 62-62 százaléka hibáztatta a boltosokat a drágulásért.
Az ellenzékiek ezzel együtt egyre rosszabbnak érezhetik a kormány gazdaságpolitikáját, hiszen most már 96 helyett 99 százalékuk okolja azt a drágaságért. A bizonytalanokat és a kormánypártiakat viszont egyre inkább meggyőzi a kormány: körükben 80 százalékról 76 százalékra, illetve 45 százalékról 32 százalékra zsugorodott a hazai gazdaságpolitikát helytelenítők aránya.
A forinttal kapcsolatban adott válaszokat befolyásolhatta, hogy az utóbbi hónapokban sokat erősödött a hazai fizetőeszköz (bár a héten ismét mélyrepülésebe kezdett). Mindenesetre az ellenzékiek és a bizonytalanok egy hajszálnyival kevésbé érzékelik most problémának a gyenge forintot. Előbbieknek decemberben 97, most 95 százaléka, utóbbiaknak év végén 86, most 84 százaléka teszi a gyenge hazai fizetőeszközt felelőssé a magas élelmiszerárakért. A kormánypárti szavazók véleménye sokkal erőteljesebben változott a kérdésben: decemberben még a háromnegyedük, most már csak alig több, mint felük szerint drágultak az élelmiszerek a gyenge forint miatt.
Nem követik a drágulást a fizetések
Az általános drágulás március elején ugyanúgy a háztartások 39 százalékának okozott súlyos gondot, mint tavaly decemberben. Bár márciusban jóval többen, a megkérdezettek csaknem kétharmada kapott az infláció miatt béremelést, szemben a decemberi alig egyharmaddal (ebben a szokásos éveleji béremelések is szerepet játszhattak), 80 százalékuk fizetésemelése most nem követte az árak növekedését. Tavaly év végén még csak az emelést kapók háromnegyede nyilatkozott így.
A Publicus felméréséből az is kiderül, hogy bár az élelmiszerárak decembertől februárig is emelkedtek, a háztartások nem költenek többet élelmiszerre – vélhetően azért, mert nincs miből. Decemberben a megkérdezettek úgy nyilatkoztak, hogy átlagosan 101 ezer, márciusban pedig úgy, hogy 102 ezer forint megy el élelmiszerre. A nyugdíjasok kiadásai ugyanakkor nőttek: 81 ezer forint helyett 88 ezer forintot költenek élelemiszerre. Az aktív munkavállalók viszont kevesebbet – 111 ezer forint helyett 109 ezer forintot – adtak ki havonta élelmiszerre.
Csak néhány vevőcsalogató terméknél fékeznek az árak
Bár a trappista sajt és a vaj ára az elmúlt hetekben jócskán mérséklődött a diszkont láncok között kibontakozó, vevőcsalogatónak szánt árháború következtében, számos más árucikknél még nem látni ilyen folyamatokat.
Nagy médiavisszhangot váltott ki februárban, hogy az Aldi, majd a Lidl, végül szinte az összes áruházlánc bejelentette: 20-25 százalékkal tartósan visszavágja sajátmárkás vajainak árát. Pár hétre rá a trappista sajtokéból is visszavettek. Mindkét termék ára az egekben volt már, így volt miből lefaragni. A gyártói márkás trappista sajt kilós átlagára az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere alapján így az év eleji 5536 forintról a múlt hétre 16 százalékkal, 4639 forintra csökkent, de ez még mindig csak a tavaly december eleji árszínvonalat jelenti. Egy éve ilyenkor a magyarok körében közkedveltnek számító sajt kilója fele ennyibe, mindössze 2442 forintba került.
A 100 grammos kiszerelésű, 82 százalékos zsírtartalmú, saját márkás vaj kilójáért a múlt héten átlagosan 4831 forintot kértek. Ez jelentős, 29 százalékos csökkenés az év eleji 6816 forinthoz képest, ám egy évvel korábban még 31 százalékkal alacsonyabb, 3695 forint volt a kilós ár.
A többi tejtermék esetében viszont nem látni áresést, sőt. A szabadáras, gyártói márkás, 1,5 százalékos UHT-tej drágulása továbbra sem állt meg, hiszen múlt héten már 635 forintot kértek literéért, holott január első hetében még 613, egy évvel ezelőtt pedig csupán 335 forintot. Ez alapján, amennyiben az árstopokat a kormány április 30-án valóban kivezeti, a 2,8 százalékos, most még hatósági áras tej ára is hamarosan a duplájára ugorhat. Igaz, a saját márkás kiszerelésnél – amely amúgy is olcsóbb - lehet látni némi árcsökkenést: az év eleji 404 forint helyett múlt héten 392 forintot kértek a 1,5 százalékos UHT-tejért, ám ez a tavalyi, 242 forintos árnál még mindig 62 százalékkal magasabb.
A gyártói márkás tejföl ára szintén tovább emelkedik. Itt az AKI a 140 grammos kiszerelés kilós átlagárát rögzíti, amely múlt héten 4157 forint volt, január első hetében pedig 4117. Egy éve feleennyibe, 1969 forintba került. Majdnem ennyibe, 1956 forintba került múlt héten a saját márkás, 175 grammos tejföl kilója, ez az elmúlt hetekhez képest pár forintos csökkenést jelent. Egy éve viszont mindössze 1102 forint volt a kilós ár.
A félbarna kenyér ára sem ment lejjebb, január közepe óta 745-749 forint között mozog kilója, pedig január első hetében még „csak” 672 forintba került, egy éve pedig fele ennyit, 371 forintot kértek érte. A zöldborsó konzerv ára is szép lassan növekszik: a 265 grammos, gyártói márkás termék kilós ára a múlt héten 2443 forintnál járt, holott év elején még 2222 forintot kértek érte, egy évvel ezelőtt pedig 1811 forintot. A szintén gyártói márkás, 285 grammos csemege kukoricakonzervért is mélyebben kell most a zsebbe nyúlni: jelenleg 2373 forint a kilós átlagár az év eleji 2119, és az egy évvel ezelőtti 1468 forint után.
A friss zöldségek ára ennél is tempósabban növekszik. A vöröshagyma kilója például a múlt héten már 645 forintba került, miközben az év elején még csak 480, tavaly ilyenkor pedig 281 forintot kértek érte. A kígyóuborka darabja pedig most már 662 forintba kerül, miközben január első hetében még 445 forintért lehetett megvenni, egy évvel ezelőtt pedig 421 forintért.
Több fogy a hatósági áras tejből
Minden hatodik ember többet vásárol hatósági áras élelmiszerből, amióta bevezették az ársapkákat. A Publicus által megkérdezettek további 84 százaléka viszont azt állítja, hogy az árstopok nem változtattak vásárlási szokásain. Bizonyos élelmiszerek, például a cukornál vagy a lisztnél sokkal gyorsabban fogyó tej esetében viszont a piaci adatok szerint a fejük tetejére álltak a vevői preferenciák az árstop bevezetése óta. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere alapján a hatósági áras, 2,8 százalékos UHT-tejből tavaly jellemzően heti 2-3 millió liter közötti mennyiség fogyott a kiskereskedelmi üzletláncokban. Holott egy évvel korábban, az árstopok előtt 1,8 millió liter volt a legnagyobb eladott heti mennyiség, de jellemzően csak 1,2-1,4 millió liter kelt el. A szabadáras, 1,5 százalékos UHT tejből viszont kissé kevesebbet, heti 2-2,5 millió liter körüli mennyiséget vásároltak tavaly, míg 2021-ben 2,5-3 millió litert.
Január első heteiben még mindig kétszer több 2,8 százalékos UHT-tejet értékesítettek az üzletláncok, mint egy évvel korábban, az árstopok bevezetése előtt, a 1,5 százalékosból viszont negyedével, harmadával kevesebbet. Március elején 2,2 millió liter 2,8 százalékos UHT-tej fogyott, és nagyjából ennyi kelt el a 1,5 százalékosból is. A korábbi vásárlási szokások átalakulásán nincs mit csodálkozni, hiszen a magasabb zsírtartalmú, hatósági áras tej feleannyiba kerül, mint a szabadáras, 1,5 százalékos. A gyártói márkás, 2,8 százalékos UHT-tej ára a múlt héten 312 forint volt, a 1,5 százalékos UHT tejért viszont immár 635 forintot kértek.
